A kreatív elfoglaltság amit nem mocskolt be a szégyentől való rettegés, az a 3d nyomtatás, és a tervezés. Néha átrágja magát az ember 4-5 prototípuson mire elkészül a funkcionális alkatrész, de nem érzem a megszokott szégyent közben. Csak hát éppen nincs projektem...

Szóval nyomtatnék. Alkatrészt, tárolót, dísztárgyat. Konyhai lábosfedéltartótól a növényszárkapocsig. Kaspótól a fali tartókonzolig. Csipesztől a tömítésig... Kültérit, beltérit, rugalmasat. Többféle színben. Nagyot, kicsit, amit akarsz. Ha csak elképzelésed van, meg is tervezem CAD-ben, minden másra ott a www.printables.com. Lehet konkrét háztartási vagy műszaki problémával is jönni, de a "láttam tiktokon" is egy jó felütés. Igazából rengeteg háztartási kis kellemetlenségre van egyszerű modell.

A legkisebb kollégánk:

"80 kilométer feltétlenül szükséges munkával és átlagosan méterenként 1,5 millió forint költséggel számolunk, akkor 120 milliárd kellene alsó hangon most azonnal, hogy kijavítsuk a legfenyegetőbb hibákat."

Nem az a baj, hogy új vezetés érkezett és ezért lenne fejetlenség, hanem olyan helyettes államtitkárok és államtitkárok is kaptak kinevezést újra, akiket messze el kellett volna kerülni, mert közvetlen irányításuk alatt tűnt el az uniós források jelentős része bizonyos vállalkozók zsebében.

Szóval kurva nagy a gáz!

Kedves mindenről is tájékozott tumblisok! 78 éves anyukámnak kéne valamilyen megoldás, vagy olyasvalaki, aki kábé minden nap fel tud járni hozzá, vagy olyan otthon, gondozó intézmény, ahol van hely most. Rövid lényeg:

78 éves, szellemileg még oké, de mozgásszervileg teljesen tönkrement. Elbasztak nála egy térdprotézist, két évig nem tudott felkelni a műtét után, és csak ezután jöttek rá, hogy valamit nem csináltak jól. Mire újra megműtötték, már teljesen elsorvadtak az izmai, rolátorral is csak épphogy tud járni.

Emellett teljesen tönkrement az emésztőrendszere, folyamatos sérv van a rekeszizom / gyomorszáj tájékán, ezért alig tud enni, emiatt is többször volt kórházban, de a lényeg az, hogy naponta sok picit ehet csak, és ott is megvan, hogy mi mindent lehet.

A jelenlegi állapota tehát kábé olyan, hogy az ágyról nagyon nehezen tud felkelni, csak segítséggel megy. Ha már valaki feltámogatta, rolátorral eltotyog ide-oda, de például a kádba nem tud beszállni, le kell mosdatni, és sajnos pelenkázni is. Ez utóbbi esetleg javulhat, ha többet mozog és valamelyest megerősödik, de egy időre esélyesen ilyen lesz.

Normál, ápolási kapacitással is rendelkező idősotthonba esélytelen bekerülnie, még a fizetősekben is kurva nagy sor várakozik. Ja, Budapest és környéke. Ha meg kijárós ápolót keresek, az óránként átlag 4000 forint, ha naponta csak 4 órát van nála, az is 120 000 egy hónapban, de esélyesen az első időszakban majdnem 0-24 jelenlét kéne, amire egyikünknek sincs kerete. Csak járó-. Bocsánat, most csak a fekete humor maradt. Én ugye anyutól 300 kilométerre és egy határnyira vagyok, az nálam nem működik, hogy naponta odajárok, se időben, se pénzben, se sehogy. Van öcsém és húgom, ők munka mellett megtesznek mindent, de egyikük sem tud naponta sok órát ott lenni. Egy segítő eddig járt hozzá, de ő ezt az állapotot már nem tudja kezelni, csak napi 1-2 órára volt eddig hitelesítve még a legutóbbi kórházt előtt.

Nem az a baj, hogy új vezetés érkezett és ezért lenne fejetlenség, hanem olyan helyettes államtitkárok és államtitkárok is kaptak kinevezést újra, akiket messze el kellett volna kerülni, mert közvetlen irányításuk alatt tűnt el az uniós források jelentős része bizonyos vállalkozók zsebében.

Szóval kurva nagy a gáz!

a neres trafikkoncesszió szétbaszódása esetén:

Fúrunk egy alagutat. Eddig oké?

Az eleje Zeytinburnuban lenne, Thrákiában, nálunk négy kijárata lenne, az egyik vége Batidán, hát sajnos, a batidai Lázár-kastélyt el kéne tolni a picsába, a másik Tiborcz alcsútdobozi golfklubján, az is kuka, a harmadik az öreg orbán gánti bányájában, a negyedik a Blaha alatt, a metróban.

Ugyanitt keresem azt a tumbászt, aki klímákat szokott szerelni, de elfelejtettem, hogy ki ő.

Pár hete egy igazán durva Családi titkok epizód közepébe csöppentem, és mivel a napom jelentős részében ezen szorongok, a segítségeteket szeretném kérni.

Pszichológusom már van, viszont most bűntetőjogi ügyvédet keresek.

Az ingyenes jogsegélyszolgatot meghagynám azoknak akiknek az életük múlhat rajta, de kötelességemnek érzem, hogy tegyek azért, hogy egy pedofillal kevesebb legyen az utcán.