kurva sok a gondolatom, pörög az agyam, sajnos a testem is, miközben az izomlazító mellékhatásaként kb nincs vérnyomásom fél napig, és amikor az eleve nem magas, kurvára nem vicces, hogy leviszi. Nyilván változtattam az adagolásom. Közben a testem egy enyhe PTSD tüneteit mutatja, amellett pedig próbálja feldolgozni a feldolgozhatatlant, és élő egyenesben követi a barátnője édesapjénak haldoklását. Én meg második napja csak bőgök a túl sok érzelem miatt és amiért kábé fél napig meg nem is funkcionálok. KÉt nap múlva elvileg utazom, egyelőre nem látom az erőt, de csökkentem a gyógyszeradagom, mert inkább fájjak, mint rosszul legyek. Persze jeleztem a dokinak is a panaszt, nyugi. És nyilván nem segít, hogy épp nem sportolok, hogy épp nem csinálok, csinálhatok igazán semmit. Szarul alszom. Szóval remek napok ezek, majd lesz jobb is.