Minden lesz, még címe is. Ja, már van is.

olvasd el:

Szerintetek az, és úgy csinálta?

Mondjuk a később felmerülő kérdései alapján félúton már elvesztette a fonalat, pedig nem 20 oldalon át magyaráztam - szerintem.

De no problem, promptolta Kirot, és összerakott egy olyan förmedvényt, amit inkább rejectáltam ahogy van, és megcsináltam magam.

Ha addig is (vagy utána stúdiónál) véletlenül valaki tud filmes melót, ne tartsa magában! 😄 Irodába is szívesen megyek, de amúgy rendezőasszisztenskedni meg produkciós asszisztenskedni tudok hivatalosan. (Nem annyira hivatalosan scripterkedni is.)

Fogy a pénz, bérelni lehet a Mandiner stúdiót, megpróbálnak úgymond a "piacról" megélni. Akkor ide ment a pénzünk:

Orbán Viktor Fidesz-elnök részt vesz a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban, Ezt Németh Zsolt fideszes politikus, Tusványos egyik alapítója jelentette be.

Azta, most aztán megmutatják!

"Régebben nekem valahogy furcsa volt egyedül beülni valahova.

Nem is feltétlenül azért, mert tényleg bárki nézett volna, inkább én éreztem magam kellemetlenül. Otthon sokszor bennem volt az, hogy ha egyedül ülök egy helyen, akkor biztos úgy tűnik, mintha várnék valakire, vagy mintha nem lenne kivel mennem. Pedig lehet, hogy csak épp ahhoz volt kedvem, hogy nyugodtan legyek fél órát, anélkül hogy bárkihez igazodnom kellene.

Koreában ezt valahogy sokkal természetesebbnek látom eddig.

Itt nagyon sokszor látok embereket egyedül enni, sétálni, vásárolni, olvasni, ügyet intézni, vagy csak ülni valahol a telefonjukkal. Nem tűnik akkora dolognak. Persze itt is vannak baráti társaságok, párok, családok, minden, de az egyedül levésnek nincs mindig az a szomorú hangulata, amit otthon néha az ember fejben hozzárak.

És nekem ez nagyon jólesett.

Külföldön amúgy is sok mindent egyedül kell megoldani. Egyedül mész be egy új helyre, egyedül próbálod kitalálni, hogyan kell rendelni, egyedül keresed a jó kijáratot, egyedül állsz egy automata előtt, miközben úgy teszel, mintha nem épp a túlélésért küzdenél a menüvel.

Az elején sokszor volt bennem az, hogy inkább nem megyek be valahova, mert “majd egyszer valakivel”. Aztán rájöttem, hogy ha mindig erre várok, akkor rengeteg apró élményről lemaradok.

Nem nagy dolgokról beszélek.

Csak arról, hogy bemész egy könyvesboltba, mert épp arra jársz. Leülsz valahol tíz percre. Veszel valamit, amit meg akartál nézni. Sétálsz egyet úgy, hogy nem kell megbeszélni, merre legyen tovább. Nem kell gyorsítani, lassítani, alkalmazkodni, magyarázni, hogy “jó, csak még ezt az egy utcát nézzük meg”.

Egyedül lenni néha nem magányos, hanem néha egyszerűen kényelmes.

És ezt Koreában kezdtem el jobban megérteni. Itt valahogy könnyebb volt rájönni, hogy nem kell minden programhoz társaság. Nem kell minden helyzetet megosztani valakivel ahhoz, hogy értékes legyen. Néha pont attól jó, hogy csak a tiéd.

Persze nem mondom, hogy mindig ilyen magabiztos vagyok. Van, amikor még mindig előjön bennem az a kis magyar belső hang, hogy “biztos nem néznek furcsán?” Aztán körülnézek, és általában senki nem foglalkozik velem. Mindenki éli a saját kis életét, én meg már megint túl fontosnak képzeltem magam a környezet fejében.

Most már sokkal könnyebben bemegyek helyekre egyedül. Nem mindig nagy bátorságból, néha csak azért, mert elfáradtam abban, hogy mindent túlgondoljak.

És valahogy felszabadító érzés.

Leülni.

Rendelni valamit.

Nézelődni.

Nem várni senkire.

Nem magyarázni semmit.

Csak ott lenni.

Szerintem ezt sok nőnek meg kellene engednie magának. Nem csak Koreában, bárhol. Hogy ne csak akkor menjen el valahova, ha van kivel. Ne csak akkor üljön be egy helyre, ha nem tűnik “furcsának”. Ne csak akkor csináljon programot, ha azt más is visszaigazolja.

Mert néha az embernek nem társaság kell, csak egy kis tér saját magának.

Koreában ezt tanulom mostanában.

Nem nagy drámai módon.

Csak úgy, hogy néha bemegyek valahova egyedül, és nem érzem úgy, hogy emiatt kevesebb lennék."

hogy a tisza elkergette a nert, azért nem kell minden ostoba, demagóg, sötét faszságuknak tapsolni.

a politikus is egy szakma és magyar péter is diplomata, varga judit facebook-oldalának kezelője és egyéb szerepekben több mint 12 éve volt a politika közelében, amikor zászlót bontott.

nem véletlen, hogy mp a politikai 1x1 nagyobb mértékű smerettségéről tett tanúbizonyságot, mint az olyan civil/félcivil és új formációk, mint az lmp, a momentum vagy az mkkp.

de persze ha valaki azt gondolja, hogy óriási királyság volt, amikor az mdf-es töritanárok kormányoztak 90-94 között, akkor megértem, hogy támogatja a ckluskorlátzást.

de ha egy normálisan működő demokráciát szeretnénk, ahol a képviselők nemcsak szavazógépek, mint a nerben a fideszesek, akkor óriási baromság a cikluskorlátozás.

arról nem is beszélve, hogy ez még elméletileg is kizárja a csórókat a közügyekből.

megélhetési villanyszerelő

megélhetési art director

megélhetési tanár

sajnálom, de a politikus is egy szakma, egy csomó on the job traininggel, amit jó lenne nem amatőrökre bízni. a megélhetési politikus részben a neres szavazógép-parlament eredménye, részben éjsötét demagógia, ami abból indulki, hogy a politikához és a politikusi pályához szükségesképzettséggel és készségekkel mindenki rendelkezik. ez nem így van egy versengő demokráciában.

arra természetesen mindenki képes, hogy megnyomja azt a gombot, amit a frakcióvezető mond. ezt akartuk meghaladni a rendszerváltással.

Azt viszont pontosan tudom, hogy mit tesz az emberrel, ha az a szakmája, hogy képviselő. Igenis legyen a polgári életben is egzisztenciája, ahova vissza tud, és fog menni, és legyen kapcsolata azzal a valósággal, amit a hétköznapi(bb) emberek megélnek.

Egyfolytában azzal jönnek, hogy Széll Bernadett, meg Hadházy Ákos, de nekem egyszerűen csak Pócs Jánosok, meg Lázárok jutnak eszembe, akikkel tömve vannak a helyi képviselő testületek is, nem csak az országos.

szakvizsga után 12 évvel egy jobb jogász simán keres(het) annyit vagy még többet, mint egy képviselő, ami egyébként nem a politikusi pálya első lépése normális esetben, hanem kb. középvezetői szint egy multinál. talán az sem szerencsés, ha csak jogászok mennek politikusnak.

a cikluskorlátozs melletti érvek számomra "az ilyen a politikus: rósz" szellemi színvonalat hozzák.

olyan sincs, hogy hétköznapi élet, tök más a valósága egy gyári melósnak, egy árufeltöltőnek egy kisvállalkozónak, egy aktuáriusnak, egy tanárnak, egy orvosnak vagy egy szoftverfejlesztőnek.

és hát nem trump az egyetlen példa arra sem, hogy a kívülről jött ember nem automatikusan jelent jó kormányzást. a cikluskorlátozás egyik lehetséges kimenetele pont az, hogy a politika lényegi részét nem leváltható, nem választott háttéremberek fogják csinálni, akik frontpolitikusi szerepet nem vállalnak, így mindegy lesz az is, hogy kik ülnek a parlamentben.

ha a politikusokat bűnözőként kezeljük, akkor arra is fogunk szelektálni, csak akkor senki ne lepődjön meg, ha végül tényleg bűnözők fogják ezt a pályát választani.