Az észtek litvánok lettek

ez egyébként olyasmi, mint amikor visszajövünk Nyugat-Európából haza és feltűnik, hogy nálunk az utcán mennyire fehér majdnem mindenki

vajon majd amikor 2060 körül ránézek a 2026-os emlékekre, akkor fogok olyasmiket gondolni, hogy

jé, a képviselőknek miért csak a negyede volt akkoriban nő, és az eddigi 84 miniszterelnökből miért 84 volt férfi?

miért tartottak 2026-ban annyira mocskosul sok autót az utcákon lerakva, amikor épp nem használták, hogy képzelték, hogy csak úgy parkoltak ott, ahol emberek is sétálhattak volna?

hogy bírtuk ki fiatalon mágnesvasút nélkül a városi közlekedésben?

mi az isten volt az a rengeteg beton a városokban?

"A hierarchia minden alkalmazottja addig emelkedik a ranglétrán, míg olyan munkakörbe nem kerül, amelyre alkalmatlan."

következmény:

Ha egy szervezetben végtelen idő és kellő számú betölthető pozíció lenne, idővel minden munkakört olyan alkalmazott látna el, aki alkalmatlan rá

Azok az alkalmazottak végeznek jó munkát, akik még nem jutottak el abba a munkakörbe, amelyre alkalmatlanok.

nem csak a lexikális tudást akarják erőltetni!

nem egy helyben ültetnének 45 percen át hatéveseket, hanem hagynák, hogy gyerekek legyenek!!

cigányok is tanulhatnának!!!

a "más" közösség elnevezése eredetileg GLBT (gay, lesbian, bisexual, transgender) volt. de akkor hogyan lett ebből LGBT(Q)?

hát nem a seggarcok kedvenc panasza "nők mindenért hisztiznek így előre kellett rakni őket" szerinti ok miatt.

a '80as évek elején kitört az AIDS járvány (a fejlett világban főleg Amerikában ment hatalmasat) és sokáig nem is lehetett tudni biztosra hogyan terjed, viszont az elkönyvelt tény volt, hogy csakis a meleg férfiakat sújtja (innen lett meleg pestis az AIDS beceneve). sokan Isten kezét látták benne, hogy ezzel bűnteti azt a közösséget aminek a puszta létezése is Isten ellen való. a kormány, a közhivatalok, az egészségügyi intézmények java nyiltan melegellenes volt, a társadalom döntő többségét pedig vagy nem érdekelte a dolog, vagy egyenesen ünnepelte a közmegvetést és a segítségnyújtás elutasítását. a HIV fertőzötteket munkahelyről kirúgták, bérelt lakásukban felmondtak nekik, kórházakban ha lehettek csakis elkerített részekben ápolták őket tessék-lássék, féltve a személyzetet és haszontalannak gondolva pár buzzzi abajgatást akik úgyis meghalnak.

és ekkor jöttek a nők.

a leszbikus közösség nem volt elsőszámú veszélyeztetett (ma már) érthető okokból. de tudták mi a kiközösítés, hiszen melegek voltak, megjárták a hadak útját. szóval ezek a nők fogták magukat és segítettek a meleg férfiaknak, ápolták őket, jogi segítséget adtak, bevásároltak, leültek a betegágyuk mellé beszélgetni vagy éppen tömegével vért adtak, hogy a srácok kezelve legyenek. évekig dacolva mindennel jótündérek voltak azok a csajok.

a járvány a '90es évekre sokat szelídült, a világ megtanulta hogyan terjed, hogyan lehet ellene védekezni és miként lehet kezelni. és ekkortól a szervezetek meg az aktivisták szándékosan átreformálták a mozaikszót LGBT-re, hogy a leszbikusokkal kezdődjön a felsorolás, így örök emléket állítva a leszbikus nők önzetlen segítségének.