Répalaki hírek

A sámánok megtanulják (megtanuljuk), hogyan kell a dob, csörgő vagy kántálás segítségével olyan transzt előidézni, amiben a sámán munkája lehetségessé válik. Megtanuljuk, hogyan legyünk egyidejűleg jelen a valóságban, az itt-és-mostban, és ugyanakkor a szellemvilágban is. A szellemvilágban a tér és az idő mást jelentenek, mint az itt-és-mostban, ezért a sámánnak fontos feladata, hogy a kettő között a sámánolás idejére stabil hidat verjen, ha tetszik megbízható folyosót nyisson.

Mi sámánok háromfélék lehetünk: gyógyító, jós és tárgytaláló, illetve lélekkísérő sámánok. Ezt nem mi döntjük el, hanem a szellemvilág három dimenziója közül (felső, középső és alsó világ) valamelyikben kapunk feladatot. A gyógyító sámán a szellemvilág segítségével képes lelki és fizikai bajokat gyógyítani, nyilván szigorú határok között. A jós és tárgytaláló sámánnak különös érzéke van a tárgyak szelleméhez, így elveszett tárgyakat képes megtalálni, illetve látja vagy inkább érzi a különféle jövőpotenciálokat. A lélekkísérő sámán feladata a halottak lelkének átkísérése a szellemvilágba, illetve a szellemvilágban élő lelkekkel folytatott kommunikáció.

Én gyógyító sámán vagyok, az eszközeim a révület, egy madártoll, egy kötélcsomó, egy tőr és egy kavics. Ezeket mindenkor magammal hordom:

Nyilván mondott jó és hasznos dolgokat is, mint például, hogy eresszem el a (több évtizedes) haragomat és bosszúvágyamat az életemet – szó szerint is – megnyomorító emberek felé (van ugye egy néhány nevet tartalmazó halállistám, aminek mondjuk én vagyok az első helyén), mert csak magamat, meg a lelkemet sanyargatom és nyomorítom tovább vele.

Továbbá szeret az életével játszani, mert évek óta egy geciputtony – nyilván előtte is az volt, csak mielőtt lelépett az egyik gyerekükkel a felesége, addig valószínűleg visszafogta őt – és idénre már a szemétségeivel okozott közvetlenül 150'000 forintnyi kárt is nekem. Nyilván egy következő esetnél úgy ütöm majd torkon a mankómmal, hogy eltörjön a gigája.

Amikor nyaranta dobolgatnak az udvaron , az elviselhető, mert legalább van benne annyi, hogy 22:00 körül abba szokták hagyni. Kántálást nem szoktam hallani, de lehet, hogy az csak nem hallatszik át/be.

Amúgy a kedvenc nasigátlózár (van ilyen italhoz is) tesztem, 01:12-től jön a csavar. :)

Árban nagy a szórás 8-10 ezertől több tízezerig, de van százezrekért is.

fiatalok voltunk, csórók voltunk, panelben laktunk, boldogok voltunk

rengeteg melegszedvicset ettünk

(a kettő között- mármint a boldogság és a rengeteg melegszendvics - nincs egyértelmű korreláció, de szubjektíve összekapcsolódik a fejemben:)

a kedvencem az almás melegszendvics volt, jól lehetett variálni

ha vajat (akkoriban margarint) kentél alá és a sajtot (akkoriban: trappista) a tetejére, akkor pikáns, könnyű, egészséges vacsi

ha mézet kentél a kenyérre - ilyenkor érdemes volt előpirítani - és arra az alma csipet fahéjjal és arra a sajt (a joggal lesajnált trappista egyik előnye a relatíve semleges íze, vagy ha tetszik íztelensége) - akkor lehetett akár desszert is

jobb napokon kerülhetett rá extra feltétként párizsi, sonka, kolbász hasonló, olyankor extra vacsi volt

és a legeslegjobb az volt, amikor a vidéki rokonok hoztak saját zsírjában sült libamájat (libáztak, és a méret alatti májat nem vette át a francia, ezért három hetente mindig rajtuk maradt néhány darab)

ülsz a panelben a hatodikon, az ndk grillben pedig pirul a melegszendvics de luxe: a libamájas-almás melegszendó

nagy ídők voltak!

Interspar vagy Tesco teljeskiőrlésű császár zsömle (utóbbiból valamiért mindig szárazat hoznak, ami pont jó, mert picit (főleg belül) visszapuhul a párolgó szósztól a külseje viszont "ropogós" marad), erre jön a csípős szósz alap, arra disznósajt és sok (füstölt) trappista sajt. Természetesen ezt csillióféleképpen lehet variálni és kiegészíteni.

Nekem disznósajtból a piac több, mint fél évtizede legolcsóbbja (vagyis a Spar S-Budget terméke) vált be leginkább, valószínűleg azért mert kevesebb szárazanyag melett rengeteg bőrke lehet benne, amitől eléggé aszpikos, illetve kocsonyás, így amikor melegítem, akkor meg-, illetve szétolvad, átitatja kicsit a zsemlét, de marad némi sűrűje is. Mondjuk a napokban ettem másik 4 féle disznósajtot is – köztük mangalicát – és nem rosszak, de valahogy nem annyira ízlenek, mert kevésbé olvadékonyak. A vastag sajtréteg pedig finom, nyúlós olvadt láva lesz, ami az egészet bevonja.

Akinek van grill sütőeleme a mikróban (nekem nincs) és szereti, ha kormos ropog is a sajt (szeretem), az rákapcsolhatja a végén (vagy kombi üzemmódban az elejétől) és akkor megégetheti lepiríthatja.

Az egyik például a "Sárkányok birodalma":

De még egy csomó van fent youtube-on, angolul és magyarul is.

minden másra ott a mastercard

penetration teszt során az ilyet logikai hibának szoktuk kategorizálni, amikor például a táblába, ami alapján számolódik a napi tranzakciós keret, még azelőtt bekerül a tranzakció, hogy az teljesülne. ha valamiért meghiúsul az utalás, akkor viszont nem törlődik onnan. ez valahol egyébként RDBMS szinten a tranzakciók atomi mivoltával sincs teljesen összahangban, hiszen a nem teljesült tranzakció rollbackje esetén vissza kéne állnia mindenhol az eredeti állapotra. legalábbis én ezt annak idején így tanultam az egyetemen.

Ezt a kérdést RDBMS szintű tranzakciókezeléssel kezelni rossz ötlet lenne. A DB szintű tranzakciókezelés exclusive lockokat rakosgat az adott tranzakció mindenféle táblákra, rekordokra stb. amik akkor oldódnak fel, ha a tranzakció véglegesül (commit) vagy meghiúsul (rillback). Ilyen műveleteknél az ideális az, hogy az első írási művelet (első exclusive lock) és a commit között csak nagyon rövid idő (ezredmásodpercek-másodpercek) telik el. Ha az tr sokáig van nyitva és közben lockokon keresztül ráül erőforrásokra, amikre más feldolgozási szálaknak is szüksége lenne, abból elég gyorsan lesz szopóroller (soksok blokkolt thread, deadlock, minden megáll, stb. stb.).

Azaz: ha én megnyitok egy utalást, az rögtön "befoglal" egy szeletet a rendelkezésre álló egyenlegemből és a napi limitemből (lock), de aztán tetszőleges ideig (percek-órák) draftban maradhat, ott nagyon nem kéne RDBMS tranzakciókezelésre hagyatkozni.

Én agyfaszom: mióta feltettem a banki appot, erőlteti, hogy vele lépjek be a netbankba – amit muszáj továbbra is használom, mert az app szinte semmire sem jó és vizuálisan archiválni sem enged (no screenshot), mint a böngésző – valamint a fizetős oldalaknál arcoskodik, hogy vele hitelesítsem a tranzakciót, csak az a baj, hogy feljön az app popup-ja, rátapizok, elindítja magát, mPIN bepötyögve, minimális infót ad, megnézem, rögtön okézom, visszaváltok a böngészőre, ami akkor már tölti be újra az oldalt, mert elment 30 másodperc alatt aludni, ezért a tranzakció persze elhal, ráadásul úgy, hogy még hibaüzenet sem jön róla. Szóval helyette rábökök egyből az "inkább SMS kódot kérek / belépek jelszóval" opcióra.