mindemellett nem Hadházy vagy Széll személye itt a probléma, hanem az, hogy mindannyiunk jogait durván korlátozzák azzal, hogy a kormányzó párt akarja eldönteni, hogy kire szavazhatunk és kire nem. felnőtt emberek vagyunk: ha úgy gondolom, hogy egy politikus már nem képvisel engem, akkor majd eldöntöm én a szavazófülkében, hogy mégsem adom rá a voksom. ha ezt bárki más akarja eldönteni helyettem, akkor ott nagyon nagy baj van és az nem demokrácia.

hiszen jelenleg sem szavazhatsz arra, akire akarsz. például nem szavazhatsz olyan emberre, akit a bíróság kizárt a választójogból vagy kitiltott a közügyek gyakorlásából. nem szavazhatsz olyanra, aki nem gyűjtötte össze az ajánlást. nem szavazhatsz olyanra, aki kényszergyógykezelés alatt áll. nem szavazhatsz olyanra, aki nem magyar állampolgár. nem szavazhatsz olyanra, aki kiskorúra. és mindezt elfogadod, mert kimondja a törvény.

Amiket felsorolsz, mind előzetes feltételek, amelyek a common sense közmegítélés szerint eleve kizárják, hogy valaki el tudja végezni a képviselői munkát. Aki elmebeteg, vagy bűnöző, az nem képviselhet másokat, ebben kb. mindenki egyetért. Ezzel szemben a cikluskorlátozás utólagos szankcióval tilt el mindenkit a képviselőségtől, akkor is, ha az illető egyébként - tegyük fel - teljes közmegelégedésre végezte a munkáját. Az okszerű kapcsolat az alkalmatlansággal tehát nem adott, hanem rosszhiszemű feltételezésen alapul, általánosító, megosztó és főleg önkényes. Ahhoz hasonlít, amikor nem lehet képviselő az, akinek a rendszáma 8-asra végződik: ezt is törvénybe lehetne foglalni. Az előzetes kizáró okokon túl a képviselői alkalmasságról a választóknak kell dönteniük, és nem utólagos parlamenti szabályoknak. Ha nem így történik, az bizony a választói akarat korlátozása. (Listás képviselőknél kicsit más a helyzet, de ezt most hagyjuk.)

Szabad sajtó, átláthatóság és működő igazságszolgáltatás, ezek akadályozzák meg a lopást, ne az, hogy a közpolitikában dolgozókra 0-24-ben hordandó testkamerát szerelünk, és két évente megkínozzuk őket, mert minden pofon jó helyre megy.

Mi értelme van ennek a korlátozásnak? A tervezet indoklása szerint

- „az elmúlt évtizedek társadalmi- és alkotmányos tapasztalatai” indokolják, ezeket azonban (tegyük fel, hogy ugyanarra gondokunk) az általam említett intézmények, a szabad sajtó, az átláthatósági törvények és a jól működő igazságszolgáltatás nyilvánvalóan hatékonyabban és organikusabban korrigálják, mint a képviselői megbízatás önkényes időbeli korlátozása

- az „egyes választott tisztségviselők megújításának lehetőségét” nem az adminisztratív tiltások, hanem a felelős választói döntések teremtik meg, az előbbi intézményes garanciák megléte esetén ezeket nem kell felülírni

- „a megbízatás időbeli korlátozása hozzájárul ahhoz, hogy a törvényhozásban szélesebb körben jelenjenek meg új társadalmi tapasztalatok és szemléletmódok” – ezekről megintcsak a választóknak kell dönteniük, és nem felülről lefelé elrendelt adminisztratív eszközökkel kell őket kikényszeríteni. Az állampolgárok meggyőzése a politika lényege – ezt nem lehet tiltásokkal helyettesíteni.

A Helsinki Bizottság állásfoglalása 6 bekezdésben sorolja a mandátumkorlátozással kapcsolatos problémákat, és javasolja „a passzív választójoggal kapcsolatban tervezett alaptörvény-módosítás elhagyását”. https://helsinki.hu/wp-content/uploads/2026/06/Helsinki-Bizottsag-ATV-17-modositas-velemeny.pdf

A TASZ szerint a korlátozás „közvetlenül érinti a passzív választójogot, valamint korlátozza a választópolgárok szabadságát abban, hogy kit kívánnak képviselőjükké választani. Egy ilyen horderejű változtatás csak alapos szakmai előkészítést, részletes indokolást és érdemi társadalmi vitát követően hozható meg.” https://tasz.hu/wp-content/uploads/2026/06/TASZ_VELEMENY.pdf

mindemellett nem Hadházy vagy Széll személye itt a probléma, hanem az, hogy mindannyiunk jogait durván korlátozzák azzal, hogy a kormányzó párt akarja eldönteni, hogy kire szavazhatunk és kire nem. felnőtt emberek vagyunk: ha úgy gondolom, hogy egy politikus már nem képvisel engem, akkor majd eldöntöm én a szavazófülkében, hogy mégsem adom rá a voksom. ha ezt bárki más akarja eldönteni helyettem, akkor ott nagyon nagy baj van és az nem demokrácia.

hiszen jelenleg sem szavazhatsz arra, akire akarsz. például nem szavazhatsz olyan emberre, akit a bíróság kizárt a választójogból vagy kitiltott a közügyek gyakorlásából. nem szavazhatsz olyanra, aki nem gyűjtötte össze az ajánlást. nem szavazhatsz olyanra, aki kényszergyógykezelés alatt áll. nem szavazhatsz olyanra, aki nem magyar állampolgár. nem szavazhatsz olyanra, aki kiskorúra. és mindezt elfogadod, mert kimondja a törvény.

Amiket felsorolsz, mind előzetes feltételek, amelyek a common sense közmegítélés szerint eleve kizárják, hogy valaki el tudja végezni a képviselői munkát. Aki elmebeteg, vagy bűnöző, az nem képviselhet másokat, ebben kb. mindenki egyetért. Ezzel szemben a cikluskorlátozás utólagos szankcióval tilt el mindenkit a képviselőségtől, akkor is, ha az illető egyébként - tegyük fel - teljes közmegelégedésre végezte a munkáját. Az okszerű kapcsolat az alkalmatlansággal tehát nem adott, hanem rosszhiszemű feltételezésen alapul, általánosító, megosztó és főleg önkényes. Ahhoz hasonlít, amikor nem lehet képviselő az, akinek a rendszáma 8-asra végződik: ezt is törvénybe lehetne foglalni. Az előzetes kizáró okokon túl a képviselői alkalmasságról a választóknak kell dönteniük, és nem utólagos parlamenti szabályoknak. Ha nem így történik, az bizony a választói akarat korlátozása. (Listás képviselőknél kicsit más a helyzet, de ezt most hagyjuk.)

Szabad sajtó, átláthatóság és működő igazságszolgáltatás, ezek akadályozzák meg a lopást, ne az, hogy a közpolitikában dolgozókra 0-24-ben hordandó testkamerát szerelünk, és két évente megkínozzuk őket, mert minden pofon jó helyre megy.

Nem hagyjuk!

Nem hagyjuk!

Sulyok repül. Új köztársasági elnök 5 évre vagy az új alkotmányig.

Polt Péter és még 3 alkotmánybíró repül, plusz egynek lejár a 9 éve. Ez 5 bíró a 15-ből.

Kúria elnöke Varga Zs. repül, mert az új elnököt a kúria tagjai 3 jelöltjéből az új köztársasági elnök választja ki.

A jogban sosincs olyan, hogy oké, ez most nem szép, de muszáj.

en tenyleg megorulok. mi az istenverte faszom ez.

nem lehetne, hogy legyen jok a rendelointezetek? hogy legyen az elovarosokig meghosszabbitva ez elagaztatva a metrohalozat? hogy legyenek kerekpar-autopalyak? hogy legyenek jobb allapotuak a kozparkok?

És attól áll égnek a hajam, amikor ilyen figurák, mint a Karácsony jönnek elő vele.

Nála most az van sajnos, hogy a pályája csúcsán kb a tavalyi pride-dal volt, amikor mennybe ment, viszont azóta gyakorlatilag marginalizálódásra van kárhoztatva. Nincs mögötte szervezet, minden párt és formáció elpusztult, nem tud többé pozícióért indulni, és vaktában próbál megragadni témákat, amivel a felszínen maradhat.

Szembe kell nézni azzal, hogy tökmindegy, mit csinál, ez az utolsó ciklusa, mert nem lesz mögötte szervezet, aki támogassa, kampányoljon neki.

ma reggel.

Amikor valaki rá akar kényszeríteni másokat arra, hogy az ő vallása szerint éljenek, gondolkodjanak vagy beszéljenek, akkor is, ha nem hisznek benne, azt nevezzük fundamentalizmusnak (hogy rosszabbat ne mondjak).

A fundamentalizmus lehet egy teokratikus állam ideológiája, de a polgári demokráciában a gondolatszabadság számít alapértéknek, vagyis - tartalmában és stílusában is - mindenki azt fogalmaz meg, amit akar.