de az se segĂt hogy te is a felszĂnt tĂĄrgyalod csak ilyen egysorosban
ha fel is tesszĂŒk, hogy a tisza szĂĄndĂ©kai a legnemesebbek a közjĂł szolgĂĄlatĂĄra irĂĄnyulĂłan & megvan bennĂŒk az eltökĂ©ltsĂ©g hogy ezt ne hagyjĂĄk erodĂĄlĂłdni a hatalom gyakorlati gyakorlĂĄsa sorĂĄn
akkor is az törtĂ©nt hogy a cĂ©ljaikkal ellentĂ©tes mĂłdszereket vĂĄlasztottak a hatalomba kerĂŒlĂ©shez szĂŒksĂ©ges lĂ©pĂ©sekben
a pluralizmus tagadĂĄsa
a meghonosĂtott ellensĂ©gkĂ©pekre valĂł rĂĄjĂĄtszĂĄs
a diktatĂșra felelĆseinek Ă©s ĂĄldozatainak összemosĂĄsa
a diktatĂșra mĂ©rtĂ©ke, befolyĂĄsa, eseti manifesztĂĄciĂłi körĂŒli homĂĄlyossĂĄg
ezek mind tekinthetĆk szĂŒksĂ©ges rossznak, egy kalkulĂĄciĂłnak, hogy lehet eladni, keretezni dolgokat. hogy Ăgy Ă©rdemesebb megprĂłbĂĄlni mint mĂĄshogy (vagy sehogy). Ă©s rĂĄadĂĄsul az egĂ©sz helyzetĂ©rt, amiben ez egyĂĄltalĂĄn szĂŒksĂ©gessĂ© vĂĄlhatott, maga a diktatorikus rezsim felel
nem fogom felróni nekik ezeket önmagåban
arra viszont nincs szĂŒksĂ©g, hogy mi a vĂ©lemĂ©nyeinkben, beszĂ©lgetĂ©seinkben ezt az ĂĄrnyjĂĄtĂ©kot prĂłbĂĄljuk megerĆsĂteni mint valami alapvetĆ valĂłsĂĄgot
a szĂ©tesĆ fidesz ĂĄltal felhozott kritikĂĄkban bĆven talĂĄlhatĂłk magvai az igazsĂĄgnak, csak szemben az egyik szokĂĄsos mantrĂĄval, igenis szĂĄmĂt az, hogy ki mondja, mĂ©rt mondja, mikor-miĂłta mondja
valamikor a tĂĄrsadalmunknak meg kell talĂĄlnia az utat szĂ©tszĂĄlazni a sajĂĄt hangjĂĄt, Ă©rtĂ©keit, igĂ©nyeit. Ă©s a szĂ©tszĂĄlazĂĄs utĂĄn megtalĂĄlni az utat ezeknek az egyeztetĂ©sĂ©re magunk között. nem volna Ă©rdemes a vĂ©gtelensĂ©gig görgetni magunk elĆtt a kĂŒlönfĂ©le diktatĂșrĂĄkbĂłl örökölt, a hatalombĂłl jĂłl kihasznĂĄlhatĂł kĂ©nyszereket: nĂ©zetekben, hamis törĂ©svonalakban