Szóval volt ez a posztom tavaly az Andrássy útra vetített Naprandszer-modellel, ami máig az egyik kedvenc posztom, jó móka volt összeállítani, segített jobban felfogni a méreteket és távolságokat. Itt a part II.
(sry, roppant tl;dr kontent jön! “J” gomb a köv poszt a dessen)
Mert hogy az a modell nem elég nagy! És leginkább: nem elég valóságos, mert hogy nincs megfogható, megtekinthető eleme, így azért nehéz elképzelni. A svédeknek van a legnagyobb modelljük (+wiki), a Naptól a Plútóig 300 km-es (és az még nem a vége), méretarányos bolygókkal a megfelelő helyeken, és persze egy méretes, (a koronával együtt) 110 méteres Nappal a központban (ebből a korong maga 71 méteres), mely szerepét az Ericsson Globe rendezvényközpont tölti be Stockholmban.
Amióta megírtam azt a posztot, és felfedeztem a svéd modellt, azóta jár a fejemben, hogy milyen piszok menő lenne, ha itthon is létezne egy ilyen! Rendes, igazi, háromdés, megfogható modellekkel. Az egészet simán el tudom képzelni egy beutazható, végigjárató útvonalként (kéne erre egy kickstarter :) ), amit egyszer tökjó lenne mondjuk egy multi geoládaként is létrehozni (bár hasonló már van).
Budapesten a svédországihoz hasonló gömb nincs (és persze sehol máshol a világon), de van egy gömbünk, ami még kapcsolódik is a dologhoz: a Planetárium 23 méteres kupolája, ami szinte kiált azért, hogy Nap lehessen. Külön érdekesség ehhez, hogy az épület közelében a Népligetben van is egy kisebb modell már, a Sétáló Naprendszer. És ha már ez említésre került, újra megemlíteném a kecskemétit és a Tápiómenti csillagvizsgáló megoldásait is.
Tehát a Nap adott, na de hol és mekkorák lennének a bolygók, égitestek, holdak ezt az 1:60 milliós arányt tekintve? Ha az utunkat a Balaton felé (mégiscsak somogyi vagyok…) kezdjük meg a körúton, alig egy kilométer után, a Ferencvárosi pályaudvar előtt találjuk a 8 cm-es Merkúrt, melytől mindössze 800 m-t kell sétálnunk (kicsivel a Mester utca után) a 20 centis Vénuszig.
A Föld, mely 21 cm átmérőjű, a MüPa előtt áll, a 6,3 méteres sugarú pályán keringő alig 6 centis Holddal. A Mars elhelyezése trükkösen is megoldható, éppen a Kopaszi-gát csúcsára esik a helye, egy kis sétával lenne megközelíthető a 11 centis vörös bolygó. Miután a 7. km környékén, Albertfalván elhagytuk az Aszteroida-övet, Nagytétényen érjük el a legnagyobb bolygót, a gázóriás Jupitert, mely még így modellként is látványos lenne egy 231 centiméter átmérőjű gömbként. Négy nagyobb, 5-9 centis holdja 6-18 méterre keringene körülötte.
A Szaturnuszt elérve már 24 km-re járunk a Naptól, Tárnok után. A bolygó ebben az arányban 192 centis, Titán (8,5 cm) holdja 20 méterre kering, gyűrűje pedig 1,5-2,3 méterig terjed, látványos lenne! Ha tovább száguldunk a 7-es úton, Gárdonynál, majd’ félszáz km-nél találkozunk a 84 centis Uránusszal, melyet Polgádinál követ a 81 cm-es Neptunusz. A sort a Plútó zárja Szabadi-Fürdőn (de akár kisfalumban is lehetne, bszabadi is a sugárba esik) a maga apró, alig 4 centis méretével.
És persze ha ismét megemlítjük a Voyagereket, no azok valahol Zágráb után járnak. Ja, a VY Canis Majoris? Hmm… ha a Nap 23 méteres, akkor… képzelj el egy 33 kilométer átmérőjű gömböt (aminek a széle Érdet súrolná, ha a Nap helyében lenne)!
A fenti adatok összefoglalva megtekinthetők itt is (és legalul a link a .KML fájlhoz google earthöz).