Óvadóc

azt írják többen, hogy Zuboff megírta a Tőke huszonegyedik századi változatát, hogy jelentősége Marxéval vetekszik.

„ Ha nagyon ragaszkodsz hozzá, lehetünk barátok – mondta a Magányos Ember a Kishercegnek. – De semmim nincs és semmit nem tudok adni neked. Sosem foglak megölelni. Nem foglak elhívni vagy elvinni sehova. Sosem fogom azt mondani, hogy szeretlek vagy hogy fontos vagy nekem. Sem azt, hogy tetszik valami vagy örülök valaminek. Nem foglak előnyben részesíteni másokkal szemben, se kivételezni veled. Nem foglak mások előtt a barátomnak nevezni. Nem fogom megkérdezni, hogy hogyan sikerültek a dolgaid és semmit se fogok számontartani. Se eseményt, se ünnepet, se múltat, se jövőt. Nem fogod tudni, hogy mire számíthatsz. Várnod kell a sorodra. Csak azt tudom adni, hogy te leszel az egyetlen, akinek a levelére mindig válaszolok. – Mindig? – kérdezte a Kisherceg. – Mindig. Megígérem – bólintott a Magányos Ember. – Írtam neked! – mosolygott a Kisherceg. – Jó. Majd egyszer megnézem.”

„ Ha nagyon ragaszkodsz hozzá, lehetünk barátok – mondta a Magányos Ember a Kishercegnek. – De semmim nincs és semmit nem tudok adni neked. Sosem foglak megölelni. Nem foglak elhívni vagy elvinni sehova. Sosem fogom azt mondani, hogy szeretlek vagy hogy fontos vagy nekem. Sem azt, hogy tetszik valami vagy örülök valaminek. Nem foglak előnyben részesíteni másokkal szemben, se kivételezni veled. Nem foglak mások előtt a barátomnak nevezni. Nem fogom megkérdezni, hogy hogyan sikerültek a dolgaid és semmit se fogok számontartani. Se eseményt, se ünnepet, se múltat, se jövőt. Nem fogod tudni, hogy mire számíthatsz. Várnod kell a sorodra. Csak azt tudom adni, hogy te leszel az egyetlen, akinek a levelére mindig válaszolok. – Mindig? – kérdezte a Kisherceg. – Mindig. Megígérem – bólintott a Magányos Ember. – Írtam neked! – mosolygott a Kisherceg. – Jó. Majd egyszer megnézem.”

andrés barba: fényes köztársaság - érdekes latin kifordított legyek ura, néhány ütős képpel, de összességében annyira nem emlékezetes

carlo rovelli: helgoland - jó kis tudománytörténet lehetett volna, de a szerző inkább leszopta közben a saját faszát

mariana enriquez: ágyban dohányozni veszélyes - közepes argentin novelláskötet, a horror és a latin világ kiemeli valamelyest az átlagból, de a novellákból nagyon kiöregedtem

krasznahorkai: herscht 07769 - na ez kibaszott jó volt, felfoghatatlan, hogy miért tartottam a műveitől, hát ennél kafferbivaly-kompatibilisebb dolog nincs is, nem is szeretnék semmit elspoilerezni belőle, élvezzétek ki ti is ezt a nagyszerű, kegyetlen, okos, vicces, letaglózó négyszáz oldalas mondatot

ésik sándor: sanyikám, én nem politizálok - hogy egy kicsit politizáljak, nyilván semmi újdonság nincs benne egy átlagosan művelt ember számára, de múzsa sanyi azért szépen összeszedte

christopher clark: the sleepwalkers - elképesztően részletes és alapos könyv arról, hogy milyen folyamatok vezettek az első világháború kitöréséhez, aprólékosan rekonstruálva minden egyes főszereplő minden lépését, részletesen bemutatva a hátterüket is, így nem is történelemkönyv, inkább egy ezer szálon futó krimi benyomását kelti, ez is 5/5

tom sweterlitsch: letűnt világok - egész jó hard scifi volt, de a vége nekem elrontotta, kár érte, ettől függetlenül azért jól szórakoztam

john gribbin: a tudomány hét oszlopa - na ebből semmire sem emlékszem, jobb tudományos könyveket kellene vennem, vagy jobban figyelni

mohamed mbougarr sarr: az emberek legtitkosabb emlékezete - az elején nagyon idegesítően tudálékos, okoskodó és túlírt volt az író stílusa, aztán vagy ő jött bele az írásba, vagy én fogadtam el, mindenesetre igazán izgalmas irodalmi nyomozás és elmélkedés irodalomról, ezt is ajánlom mindenkinek

aradi péter: a csend, amire vágytál - a magyar trainspotting, haha, nem, de nem annyira rossz, mint amilyennek az erőltetett szlengekkel teli szöveg alapján először gondolná az ember

kim stanley robinson: a jövő minisztériuma - jó ötlet hard scifit írni a klímaváltozásról, de ebből bőven kellett volna vágni, az utolsó száz oldal nagyjából felesleges :DD túl lett írva, de közben iszonyú érdekes is volt, igazából az egyes témákat külön-külön kellene értékelni, a tudományos része legalábbis kiváló, az irodalmi már kevésbé

szél dávid: apapara - gondolom, ezt nem kell bemutatni

dan simmons: a terror - a harmadik 5 csillagos könyvem tavaly, imádtam a hajótöröttek lassú, mégis feszes és izgalmas, valós eseményekből kiinduló történetét, ez kivételesen jó könyv volt, azonnal meg is vettem a hyperiont (persze elolvasni nem sikerült)

puskás panni: a rezervátum visszafoglalása - írtam fent, hogy nem szeretem a novellákat, a kortárs magyar novellákat különösen nem szeretem, úgyhogy még nagyobb meglepetés volt, hogy ez a könyv viszont mennyire tetszett, végre nem arról szólt egy kötet, hogy "nézd olvasó, ilyen bravúrosan írok", ezt is ajánlom

visky andrás: kitelepítés - a következő ötcsillagos könyv, annyira gyönyörűen volt megírva a munkatáborba zárt család története, hogy néha csak 1-2 oldalt olvastam egy nap, hogy ízlelgessem a mondatokat, az egyik legjobb magyar nyelvű szöveg, amivel mostanában találkoztam

kondor vilmos: második magyar köztársaság - a rejtély nem túl érdekes, de szórakoztató volt a fikció a második világháború után a kommunizmust megúszó magyarországról

cormac mccarthy: a gyümölcskertész - mccarthy első regénye volt, az eszközök itt már látszanak, de nem igazán állnak össze egy jó regénnyé

ferrante: a felnőttek hazug élete - az első ferrante könyv, ami nem nyűgözött le, szokásosan jól meg van írva, de most nem kaptam meg azt a zsigeri érzést, amit megszoktam tőle

colson whitehead: alvilági becsület - whitehead tervezett harlemi trilógiájának második kötete egy nagy ugrás felfelé a kellemes első részhez képest, a krimiszálak természetesen megint csak alibik ahhoz, hogy harlemről meséljen, de ezúttal tényleg sikerül be is rántania

ali smith: nyár - ez sajnos a leggyengébb a sorozatból, valahogy nem áll jól neki, hogy össze akarja kötni a szálakat, jól meg van írva, csak sajnos nem adott semmit

paul auster: baumgartner - auster mindig szórakoztatóan ír, és még a kevésbé jó történeteit is nagyon élvezetes olvasni, ez a kis egy délutános eszmefuttatás az öregedésről és a gyászról szintén kiváló és letehetetlen olvasmány

Adott egy harmadik emeleti lakás, beépített terasszal. Folyton kicsapódik a víz, nyilvánvalóan a szigetelés miatt, ugyanis az első emeleti lakónak is ez a problémája csak a plafonon. A két emelet között (második) nincs beépítve a terasz. (Nyáron nincs probléma, csak ha jön a hideg 👀)

Van valami megoldás, hogy ne történjen ez és ne penészedjen a lakás?

egyes