#rajtad

Tudod lehet, hogy külső szemmel nézve kicsit merevnek tűnök, de senki nem látta azt, hogy mennyi nehézség és gyötrelem kellett ehhez a tekintethez.

Ha bújnék,csak hozzád.

azt hittem már túlléptem rajtad,

Tegnap este furcsa álmom volt. Melletted voltam, újra láttam ahogy a szemedbe süt a nap, előhozva az eddig rejtett színeket, láttam ahogy a hajadbakap a szél és hozzám sodorja az illatod, a mosolyod, láttam a lépteid, hallottam a hangod, éreztem a tested melegét ahogy lent a parkban hozzádbújtam, éreztem a hajadat az ujjaim között, az érintésed keltette bizsergést. Éreztelek. Szétáradtál a testemben, felmelegítettél, pezsgésnek indult mindenem. Annyira boldog voltam, szinte el is felejtettem hogy erre már nincs esély. És aztán... 5:50. Arcomra fagyott, mosolyból lett, fájdalmas grimasszal reptetem meg a telefont. Már nincs esély. És hogy mi volt a gondom szerencsétlen készülékkel? Volt pofája jó reggelt kívánni.