Faszom tudja már a lelkem hova vágyik

De már fárasztó.

Eszméletlenül fáradt vagyok rá gondolni.

Folyton kérdezem magamtól "miért, minek?"

Valóban nem éri meg.

Talán az bánt, hogyan tehettem meg.

Talán az, hogy feleslegesen tettem.

Vagy talán az, hogy

Attól hogy te mindenkin segíteni akarsz,

Az nem azt jelenti hogy rajtad bárki is fog.

szavakat mondasz, melyek szerte szállnak,

s mondatokat többé nem formálnak.

kérdőjelek a testünk között,

mi ketten az ágy fölött.

én alattad és te a nyakamban;

a hideg ráz, mert maradtam.

futni akarok, el tőled, a gondolatodtól,

a hangodtól a fejemben,

s hümmögésedtől a fülemben.

hallom, ahogy duruzsolsz

Hogy kikerüljek ebből az ürességből

A mókuskerékből, ami boldoggá tenne,

Ha egyszerű, akkor nem érdekes

Ha megéri neked, nem fogod feladni.

Ha feladod, nem érdemled meg.

Az igazság az, hogy mindenki bántani fog.

Csak meg kell találnod azt az egyet akiért érdemes szenvedni.“