#fi?

Aztán rá jövök... Az lenne az utolsó, pillanat,hogy valakit is magamhoz közel engedtem.

Az utolsó,hogy valakit valaha is így fogok szeretni.

....szeretlek...

Én eskü próbálkozom mas fiúkkal. Flörtölök, beszélgetek, lelkizek, képeket küldök-kapok. És néha pár napra meg tudok rólad feledkezni, legalábbis annyira, hogy este ne veled fantáziálgatva aludjak el.

Viszont ha nem sikerül elaludni és csak forgolódok és úgy döntök, meg se próbálok akkor elaludni, felcsapom a tiktokot és elütöm az időt... valahogy mindig ott kötök ki, hogy szívszaggatóan zokogok (de halkan, nehogy a családom meghallja), görcsölök, karmolászom magam a tehetetlenségtől, mert te ignorálsz, másokkal találkozol, nekem meg csak azt mondod hogy "majd ha jobb lesz a helyzet".

Próbállak nem szeretni, néha el is hiszem már, hogy nem szeretlek. Napközben nem is gondolok rád, csak a tinderes fiúkkal foglalkozok, velük "tervezgetek".

De újra és újra visszaesek és megint szeretlek és csak téged akarlak. Megint te vagy a világ közepe azok ellenére, amiket teszel velem.

Nem bírom ezt a hullámvasutat.