#02-10

Tegnap már éppen fel akartam tenni szavazásra, hogy mi a faszt csináljak, merthogy volt egy pasi... jajj, nagyon jól nézett ki, őszülő, szemüveges, vékony, értelmes arc. Csakhát, „pont úgy” nézett ki mint Logan, pont úgy is kommunikált, vicces, okos, talpraesett, szórakoztató. Pár mondat után (és nyilván a megszokás miatt) olyan otthonos volt az egész. Hogy mi lett volna a kérdés?

Hogy hülye vagyok, baszdmeg, hát sosem tanulok? Nem veszem észre, hogy ezek a vicces, okos, laza csávók, akikre érzékenyítve vagyok, valószínűleg seggfejek? Ismerem a válaszait, konkrétan emlékszem rájuk. Önző, narcisztikus. Tudom, tudom, hogy az, mert ennek a fajta gondolkodásmódnak „szaga van”. És ezen az sem igazán változtat, hogy egy társkeresőn futunk össze, vagyis neki, Logannal ellentétben, bejövök. Hogy ne húzzuk az időt, feltettem a HR-es kérdéseket, mondván, hogy haladjunk, amúgy ezen is remekül szórakoztunk. Fideszes. De nem politizál. Elköszöntem.

Sajnálja, hogy a politika ilyen mélyen hat az emberek hétköznapjaira.

Minek kockáztatni, hogy egyszer is elhangozzon, hogy hülye lipsik vagy, hogy idióta fideszesek? Vagy, hogy nem vagyok normális?

2020-02-17 (月) 🐭

令和二年 🐁🐀❥❥»»📱💬

ʕ•̬͡•ʕ•̫͡•󾬚✒ 撮影日 2020-02-10 (月)

ʚღɞ┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈ʚღɞ

【テレビ画面より】 💕ू 『真実の見極め！』

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 人の曲にはケチつけて ♪゛

\ ♪♪ / 勝つか負けるかそれはわからない \ ♩ /

╠ いくつかの場面 恋＆愛＆友達＆恋愛＆未来＆家族

٩(๑ᵒ̴̶̷͈᷄ᗨᵒ̴̶̷͈᷅)وﾔｯﾀ♪皆さんと共有♡…//

\ ♪♪ / 輝く指輪が 私を弾いてる \ ♩ /

\ ♪♪ / その人と私のどちらを選ぶの \ ♩ /

❥❥»»📱💬 身引いてくださいます❔

🔜 実際に見ないと分からない家族を作る詰め込み教育 ღ❤ღ´ｪ`*)

💝･･✥･･‪⸜‪‪‪‪‪︎❤︎‪︎⸝‬‪‪･･✥･･ ‪⸜‪‪‪‪‪︎❤︎‪︎⸝‬‪‪･･✥･･ ‪⸜‪‪‪‪‪︎❤︎‪︎⸝‬‪‪･･✥･･ ‪⸜‪‪‪‪‪︎❤︎‪︎⸝‬‪‪･･✥･･ ‪⸜‪‪‪‪‪︎❤︎‪︎⸝‬‪‪･･✥･･ ‪⸜‪‪‪‪‪︎❤︎‪︎⸝‬‪‪･･✥･･ ‪⸜‪‪‪‪‪︎❤︎‪︎⸝‬‪‪･･✥･･💝

꒰꒰ღ˘‿˘ற꒱꒰ღ˘‿˘ற꒱꒰ღ˘‿˘ற꒱꒰

【写真ギャラリー(*˙˘˙*)ஐ（photo gallery）】

ஐ(öᴗ<๑) （-人-）音楽葬 ( -_-)/Ωﾁｰﾝ 案山子＆虹 シンクロニシティ🍀😌🍀

(///) ☆°・*:.。.☆†_(σ_σ)β))☆.。.:*・°☆ (ღ˘⌣˘ღ)iloveyou

💟 コント 「8時だョ!全員集合」 💞💞💞

💟 コント 「おひさまと北風」 💞💞💞

💟 🈁🔎 「ちょっとだけよ」 💞💞💞

💟 🈁💭🔎 「あんたも好きねえ」 💞💞💞

💟 撮影許可ありがとう🌚🌞🌝

󾠜୨୧┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈୨୧󾠜

【(ﾉ_ _)ﾉ水戸黄門】

【男のセリフ】

╠ 死人はなんにもしゃべらないからね！

╠ お手並み拝見といくか！

【ご隠居（水戸老公）セリフ】

╠ あの世から迎えに来たのじゃ！

╠ 2020.02.14 (金) 放送回～

💝･･✥･･‪⸜‪‪‪‪‪︎❤︎‪︎⸝‬‪‪･･✥･･ ‪⸜‪‪‪‪‪︎❤︎‪︎⸝‬‪‪･･✥･･ ‪⸜‪‪‪‪‪︎❤︎‪︎⸝‬‪‪･･✥･･ ‪⸜‪‪‪‪‪︎❤︎‪︎⸝‬‪‪･･✥･･ ‪⸜‪‪‪‪‪︎❤︎‪︎⸝‬‪‪･･✥･･ ‪⸜‪‪‪‪‪︎❤︎‪︎⸝‬‪‪･･✥･･ ‪⸜‪‪‪‪‪︎❤︎‪︎⸝‬‪‪･･✥･･💝

by 山下達郎『雲のゆくえに』 ♪̊̈♪̆̈

(ღ•ㅂ•๐) 【歌詞】

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 真昼の空を横切る ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 ひとつの雲の行方に ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 途切れたこの愛を見つけて ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 あなたの名前を呟く ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 残された私にはつくろう笑顔ただそれだけが ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 あなたとの想い出を 少しずつでもまぎらわせる ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 叫んでみたって届かず ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 消し去るすべもなく見上げる ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 心の奥へと拡がる ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 かなえられない あこがれ ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 翼さえあったなら あの雲のあとついてゆきたい ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 太陽が照らし出しこの身が焼けて死に絶えても ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 今になっては遅すぎて ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 悲しむことさえも出来ない ♪゛

☁⌒☁¨☁⌒☁¨☁⌒☁¨☁⌒☁¨☁⌒☁¨☁⌒☁¨☁⌒☁¨☁⌒☁¨☁⌒☁

　　𓅸𓅿𓅹∧＿∧

　　(｡•ㅅ•｡) 感謝♡

　　/ つ(♡⌒♡⌒♡)

　　しー ＼♡♡／ ♪=͟͟͞͞♪=͟͟͞͞ (,,•▽•,, )

\ ♪♪ / あと追うセリフがうかばない \ ♩ /

💗･･✥･･💗･･✥･･💗･･✥･･💗･･✥･･💗･･✥･･💗･･✥･･💗･･✥･･💗･･✥･･💗･･✥･･💗･･✥･･💗

by 高橋徹也『人の住む場所』 ♪̊̈♪̆̈

(ღ•ㅂ•๐) 【歌詞】

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 暮らしている僕も君も彼女も彼もすべてが ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 果てしなく続く音楽に乗せて ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 僕はなぜか人の住む場所へ急ぐ ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 そんな場所へ ♪゛

by 浜崎あゆみ『decision』 ♪̊̈♪̆̈

(ღ•ㅂ•๐) 【歌詞】

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 そう僕は行く ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 この先がたとえ どんなにも ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 理不尽な 場所だったとしても ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 僕はもう僕で ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 あり続けるしかない事を ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 僕自身が ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 受け止めなきゃならない ♪゛

◇◆…◆◇…◇◆…◆◇…◇◆…◆◇…◇◆

❀❀❀　❀❀❀　❀❀❀　❀❀❀　❀❀❀　❀❀❀

꒰♡꒱ ʚ♡⃛ɞ ʚ♥︎ɞ ʚ❤︎ɞ ꒰♡꒱ ʚ♡⃛ɞ ʚ♥︎ɞ ʚ❤︎ɞ ꒰♡꒱

💐 郷ひろみさんへ ஐ♡🍀~ஐ

❥❥»»📱💬 🏠 外壁のスクリーン

📺📼 チャンネル権利（３or６or９）

💐 沢田研二 or 中島みゆきさんへ ஐ♡🍀~ஐ

❥❥»»📱💬 網戸 or ガラス窓

📺📼 チャンネル権利（２or５or８）

💐 松田聖子さんへ ஐ♡🍀~ஐ

📺📼 チャンネル権利（10or11or12）

❥❥»»📱💬 窓の下に広がる枯れ草

♡⃛ೄ 普段は塀で遮り見せない＆立ち止まって覗かないと見れない場所 ♡⃛ೄ

ツユクサ（露草）

別名：ボウシバナ（帽子花）

《花言葉》

尊敬・変わらぬ思い・なつかしい関係

僅かの楽しみ

小夜曲（セレナーデ）

豊潤・恋の心変わり

敬われぬ愛・密かな恋

♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥◇⌒♥

💐 松任谷由実さんへ ஐ♡🍀~ஐ

📺📼 チャンネル権利（１０）

❥❥»»📱💬 地面の省スペース🌟⛄スクリーン📺♩

（再現したレンガの瞬間移動）

💐 小柳ルミ子さんへ ஐ♡🍀~ஐ

📺📼 チャンネル権利（1or4or7）

❥❥»»📱💬 太陽 🌚🌞🌝 のシャボン玉

❥❥»»📱💬 雲が２匹の金魚に早変わりキッスを見つめた瞬間の空のスクリーン📺♩❕

《この場限定》 単発スクリーン🌟チャンネル

📺📼 チャンネル権利（💏🎤中島みゆきさん💏）

( c//”-}{-*\x)ﾟ .*♡*. ﾟ(///‐)(‐///)ﾟ .*♡*. ﾟ(*-３•)♥(•ε-*)

꒰♡꒱ ʚ♡⃛ɞ ʚ♥︎ɞ ʚ❤︎ɞ ꒰♡꒱ ʚ♡⃛ɞ ʚ♥︎ɞ ʚ❤︎ɞ ꒰♡꒱

♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥◇⌒♥

❥❥»»📱💬 (-)：解体プレハブ部屋の屋根を再利用して父親が作った入る隙間のない小屋

🔨🔧🔩 農具・雪かきをしまう場所＆錆びた屋根

❥❥»»📱💬 (-)：休耕田には、先人の知恵

はぜ掛け棒・はざ掛け棒の小屋（民家と向かい合わせ）

🗼🆘🔋 先々、呆気なく断られて幸せが逃げませんように❕

生きているうちに早く安心させて・嫌いになんてさせないで・みんなで待ってるよ 🌺💘

（ ⸝⸝⸝ᵕ ᵕ⸝⸝⸝ ）♡

\ ♪♪ / 皆んな生きてた証 \ ♩ /

(*´Д`)┏尸ｶﾅﾜﾝ

💐 逃げる幸せ＆掴む幸せ 💐

【敷石で代用した身代わり】

国璽（こくじ）と御璽（ぎょじ）

【‪ஐ‬拾い文ஐ♡🍀~ஐ】

人は誰でも人を求めている

by 中島みゆきさんより 🌼💕

by お部屋の管理人より 🌼💕

❥❥»»📱💬 あれは何だったのと言われても困るわ ( p′︵‵。)

❥❥»»📱💬 この先に待つ尻拭いは誰がする❔(｡•́•̀｡)💦

󾠜୨୧┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈୨୧󾠜

ε( ε ˙³˙)з。○º 退屈してる 君を見る ε( ε ˙³˙)з。○º

【四字熟語】

一蓮托生（いちれんたくしょう）

【意味】

結果はどうあろうと、最後まで行動や運命をともにすること。

ε( ε ˙³˙)з。○º あいつが逃げる ε( ε ˙³˙)з。○º

ε( ε ˙³˙)з。○º あの娘がすがる ε( ε ˙³˙)з。○º

坊主が屏風に上手に坊主の絵を描いた

求めているもの❔

or

求められるもの❔

・・・>却って、喜べないって、なんだろう❣❣❣ (◎_◎;)

♡(ؔᵒ̶̷ᵕؔᵒ̷̶)♡(ؔᵒ̶̷ᵕؔᵒ̷̶) （前に習え❕）

❥❥»»📱💬 ▒ ここは、二丁目の電信柱です。

❥❥»»📱💬 ▒ (3)：金魚の目

✩✰꙳‧✧̣̇‧✡⋆✩⡱ 真っ逆さまに墜ちた金魚 ( ᵅั ᴈ ᵅั;)～♬

❥❥»»📱💬 ▒ (4)：熱帯魚の目

✩✰꙳‧✧̣̇‧✡⋆✩⡱ 落っこちた熱帯魚 ( ᵅั ᴈ ᵅั;)～♬

❤ℒฺℴฺνℯฺ❤❤ℒฺℴฺνℯฺ❤❤ℒฺℴฺνℯฺ❤❤ℒฺℴฺνℯฺ❤❤ℒฺℴฺνℯฺ❤❤ℒฺℴฺνℯฺ❤

第28回日本レコード大賞・大賞、金賞、ベストアーティスト賞

第19回全日本有線放送大賞・（上半期） グランプリ

第12回日本テレビ音楽祭・グランプリ、優秀スター賞

第19回日本有線大賞・有線音楽賞、最多リクエスト歌手賞

1986 FNS歌謡祭・グランプリ

第19回日本レコードセールス大賞・大賞（代表作品）

第1回日本ゴールドディスク大賞・The Best Single of the Year 賞（邦楽）

【ウィキペディア🌟情報】

「DESIRE」 は、1986年2月3日にシングル・レコード (EP: L-1750)で発売された。シングル・レコードのライナーノーツには 「このレコードは可能な限り大音量でお聴き下さい。」 という注釈がついていた。この楽曲は、中森のシングル作品では初となった阿木燿子が作詞提供し、鈴木キサブローが作曲を担当、編曲は椎名和夫が手掛けた。

💖❣❣❣❣❣♥❣❣❣❣❣♥❣❣❣❣❣♥❣❣❣❣❣♥❣❣❣❣❣💖

by 中森明菜『DESIRE -情熱-』♪̊̈♪̆̈

(ღ•ㅂ•๐) 【歌詞】

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 Get up, Get up, Get up, Get up, burning love ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 やり切れない程 退屈な時があるわ あなたと居ても ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 喋るくらいなら 踊っていたいの今は ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 ガラスのディスコティック ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 そうみんな堕天使ね 汗が羽根のかわわりに飛んでる ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 何にこだわればいいの ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 愛の見えない時代の恋人達ね ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 まっさかさまに墜ちて desire ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 炎のように燃えて desire ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 恋も dance, dance, dance, danceほど ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 夢中になれないなんてね 淋しい ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 Get up, Get up, Get up, Get up, burning heart ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 腕を離してよ キスをされるのもごめん 気分じゃないの ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 ヒールを脱ぎ捨て 感じているのよ ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 夜の孤独な長さ ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 そう多分ぜいたくな悩み 分かっているわ これでも ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 何を信じればいいの ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 スキャンダルさえ 時代のエクスターシーよ ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 ぶつかり合って 廻れ desire ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 星のかけらを つかめ desire ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 夢はそうよ 見る前に ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 醒めてしまったら何にもならない ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 Get up, Get up, Get up, Get up, burning love ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 まっさかさまに墜ちて desire ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 炎のように 燃えて desire ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 恋も dance dance dance danceほど ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 夢中になれないなんてね 淋しい ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 Get up, Get up, Get up, Get up, burning heart ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 Get up, Get up, Get up, Get up, ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 Get up, Get up, Get up, Get up, burning love ♪゛

♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥◇⌒♥

☪⌚☪∑(๑°口°ll๑)はっ🗯📣🕒☪∑(๑°口°ll๑)はっ🗯📣🕒☪⌚☪

by 菅田将暉『まちがいさがし』 ♪̊̈♪̆̈

(ღ•ㅂ•๐) 【歌詞】

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 まちがいさがしの間違いの方に ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 生まれてきたような気でいたけど ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 まちがいさがしの正解の方じゃ ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 きっと出会えてなかったと思う ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 ふさわしく笑いあえること ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 何故だろうか 涙 がでること ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 君の目が貫いた 僕の胸を真っ直ぐ ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 その日から何もかも 変わり果てた気がした ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 風に飛ばされそうな 深い春の隅で ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 退屈なくらいに何気なく傍にいて ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 間違いだらけの 些細な隙間で ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 くだらない話を くたばるまで ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 正しくくありたい あれない 寂しさが ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 何を育んだでしょう ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 一つずつ探し当てて行こう ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 起きがけの子供みたいに ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 君の手が触れていた 指を重ね合わせ ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 間違いか正解かなんてどうでもよかった ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 瞬く間に落っこちた 淡い霞の中で ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 君じゃなきゃいけないと ただ強く思うだけ ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 君の目が貫いた 僕の胸を真っ直ぐ ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 その日から何もかも 変わり果てた気がした ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 風に飛ばされそうな 深い春の隅で ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 誰にも見せない顔を見せて ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 君の手が触れていた 指を重ね合わせ ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 間違いか正解かなんてどうでもよかった ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 瞬く間に落っこちた 淡い霞の中で ♪゛

(ღ•ㅂ•๐) 🎼 君じゃなきゃいけないと ただ強く思うだけ ♪゛

◇⌒♥⌒♡⌒♥⌒♡⌒♥⌒♡⌒◇⌒♥⌒♡⌒♥⌒♡⌒♥⌒♡⌒◇

❀❀❀　❀❀❀　❀❀❀　❀❀❀　❀❀❀　❀❀❀

♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥♡♥◇⌒♥

☪⌚⌚⌚☪⌚⌚⌚☪⌚⌚⌚☪⌚⌚⌚☪☪⌚⌚⌚☪⌚⌚⌚☪

鑑賞目的で飼われる金魚さんお空の大水槽に登場❣❣❣

今宵は七変化！〃苦しゅうない〃

スクリーン🌟デビュー作🌟♪🎶♪🎶♪🎶♪🎶♪

ε(ε*｀＾´)э ∋( ○')3 (ﾟ-ﾟﾐэ)Э

(ლŎ👄Ŏ ლ) 口が馬鹿になる (´:д:`)

【👂感想☆お部屋の管理人より👂】

それが、いいか❔悪いか❔話は別にして、素直に一連の流れで聞いている中森明菜さんの声が、山口百恵さんのイメージじゃなくなって、小柳ルミ子さんの声に無情にも近づいて寄っていくのが分かります。

個人的にはショックを隠せません。

Σ( ꒪□꒪)‼ ｸﾞｻｯ―;;;○|￣|_;;;→

動かせないチャンネル権利者

（￣﹏￣；）チェスの駒

by 小柳ルミ子『今さらジロー』 ♪̊̈♪̆̈

by 長渕剛『しゃぼん玉』 ♪̊̈♪̆̈

by 安全地帯『太陽』 ♪̊̈♪̆̈

󾠜୨୧┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈┈୨୧󾠜

離脱中です。(⋆ᵕᴗᵕ⋆).+*ﾍﾟｺ

#証言台 #落っこちた #真っ逆さま #及川眠子先生

Capitulo Dos.

El poder de trace.

Después de un descanso, vuelta a la normalidad.

Tegnap dobáltam ki a szemetet, ami úgy néz ki, hogy mivel nincs az üzletben csak két hulladékgyűjtő, az egyikbe megy a szaftos hulladék, a másikba meg a többi, és aztán amikor kiviszem a nagy zsákot, akkor a kis kezemmel szétválogatom a műanyag palackokat meg mellé a sörösdobozokat és persze másik kukába a papírt és elmélázok 1-1 szemét felett, hogy hova is. Ez a meló például a nem annyira szép háttér a csillogás mögött. Ahogy a cipekedés, a klotyó takarítása és egyebek. Csinálom, hogy másoknak kényelme legyen. Néha elgondolkodom, hogy ott van az én úrinőségem elbaszva, hogy ha undorodnék ezektől vagy lealacsonyítónak érezném, akkor megoldanám, hogy ne kelljen csinálnom. Fizetnék embereknek, hogy helyettem csináljanak nem szép dolgokat. Olyanok, akik nálam nyilván kevesebbek – gondolnám –, mert megcsinálják, pénzért. Én meg még a tényleg egybites takarítónővel is beszélgetek pár szót a cégnél, hát milyen az, hogy bejön és nulla kommunikációval dolgozzon körülöttem, mint egy robotporszívó? Mondjuk én ahhoz is tudok beszélni. Na, de az egész onnan jött, hogy találtam a szemétben fél doboz cigit. Nagyon nagyon régen leszoktam a dohányzásról. Nagyon rég óta sosem kívántam meg, a doboz cigi felett mégis elméláztam kicsit, hogy mit veszíthetnék. Olyan festményszerű egy megtört szívű, füstgomolyba és pálinkába burkolózó jócskán középkorú nő, amikor cinikus életigazságokkal fedi el a szomorúságát. Annyira át lehet érezni. Ja, nem. Nem akarom ilyesféle látszatoknak átadni magam. Nem az én utam. És bármilyen evidens lenne, nem fogok pasiról pasira és kapcsolatról kapcsolatra lebbenni, hogy elfedjem a hiányaimat. Megtehetném, csak végül nem szeretném magam érte. Akkor sem, ha ez az élet veleje. legyen ez a velő a kutyáké. Mert közben is látnám benne a kétségbeesést. Jó volt visszatalálni a saját belső hangomhoz. És azokhoz az értékekhez, amiket elnyomtam, elhallgattam az elmúlt időkben. A színház, az elvontabb filmek, amik megmozgatnak belül, amik által lehet ütköztetni értelmezéseket, élettapasztalatokat, ki lehet fejezni félelmeket és vágyakat. Visszatértem oda, hogy szabad elmondani azt amit érzek, amit gondolok, mert ez a mélyenérző lény vagyok én és nem más, semmi más, aminek látszom. Nem az én dolgom, hogy más milyennek lát. És nem kell törekednem arra, hogy más valaki szemléletét megváltoztassam. Sajnálom, hogy nem tudtam megteremteni azt a kapcsolatot, amiről álmodtam. Pedig szép volt. Ami bennem megszületett nem is lehetett volna más, és ha ránézek, még mindig szépnek látom. Én szépséges álmom.

Megérkezett a hír, hogy kiadják a regényemet. Egyrészt rohadtul kellett volna örülnöm és örültem is csak mégis olyan érzés volt inkább, hogy végre helyreállt a világ rendje, nincs az az érzésem, hogy a sok szar között vajon ez miféle okok miatt nem tud megjelenni amikor nyilvánvalóan jobb mint rengeteg másik, ami megjelenik. A maga zsánerében ez nagyon klassz munka. És innen folytatódott a nap. Elküldtem SMS-ben a hírt Logannek, hogy örüljön. Örült. Jól kezdődik ez az év. Aztán írtam a lányomnak. Aztán nem írtam senki másnak. Majd akkor ha már tényleg a kezemben lesz a könyv, majd akkor... És Logan is mondta korábban, hogy az embert leblokkolja, ha nem jelentetik meg a többedik munkáját, mert ettől a hírtől megint telelettem írásvággyal. Eddig is dolgozgattam egy regényen, de most értelmet kapott megint a kényszer. Aztán az volt, hogy napközben rosszul lettem. Vagy nem tudom mi történt. Egyszercsak rámtört valami álmosság és elképesztő erőtlenség. ittam kávét, de nem múlt el. Ittam vizet, de nem múlt el. Kimentem levegőzni, akkor kicsit jobb volt, de nem múlt el. Az volt az érzésem, hogy ha most lefekszem lehet, hogy soha többet nem ébredek fel. Nem olyan helyen voltam ahol lefeküdhettem volna mégis az volt minden vágyam, hogy az asztalra boruljak vagy végigfeküdjek 3 összetolt széken. Nem voltam depressziós semmi lelki bajom nem volt. Éppen kerek volt a világ. Csak kimentem pisilni, nekidőltem ülve a falnak és arra gondoltam, hogy jézusisten, reggel amikor itt találnak letolt bugyival (hehe nem is hordok bugyit amióta ezek a spéci textilbetétes harisnyák vannak), szóval itt találnak a klotyón ülve.. de nem találnak, mert senki se tudja, hogy itt vagyok. Gondolkodtam rajta, hogy felhívom telefonon Logant mert a gyerekemre nem akartam volna ráijeszteni a nemtudommivel, a semmivel, de aztán nem hívtam. Gondoltam, hogy felhívom Mucikát, mert ért az ilyen kitudjami bajokhoz, de mit mondjak? Semmim se fáj és megijedve se vagyok, mert ahhoz is kéne valami vérnyomás, talán. Egyedül fogok meghalni. Nem számít. Tényleg úgy éreztem, hogy nem számít. Rettentő sok idő múlva összeszedtem magam, és elindultam haza. Aztán elaludtam a villamoson. Fogalmam sincs, hogy hogyan értem haza. Valami gépiesen mozgott bennem. Aztán megetettem és levittem a kutyákat sétálni. Mert oké, hogy jártányi erőm sincs és meghalok, ha lefekszem aludni, de a kutyáknak sétálni kell. Meg abban reménykedtem, hogy a levegő jót tesz. És jót is tett. Szóval még az is eszembe jutott, hogy esetleg azon a helyen volt valami gond, Mondjuk szénmonoxid visszaáramlás vagy ilyesmi és azért voltam rosszul. Éppen nem ment a levegőtisztító, a kazán meg szarakodik. Sétáltam és az apámon gondolkodtam és bőgtem. Fura volt mert még mindig nem éreztem magam depressziósnak vagy elkeseredettnek. Inkább az volt az érzésem, hogy a pszichológus kinyitotta a dobozt és most egyenként meg kell néznem dolgokat. Nagyot sétáltunk a kutyákkal. Jó volt. Sötét, csend, levegő. hagytam is őket, nem siettettem legalább volt nekem is időm bőgni. Aztán hazajöttünk és megírtam a gyerekeimnek, hogy szeretem őket. Hogy, ha véletlenül tényleg nem ébrednék fel, akkor ez maradjon meg. Érzelgősség? Nem számít. Ha nem ébredek fel, akkor már csak az számít, hogy nekik viszont ez fontos lesz. Aztán aludtam. Rettenetesen sokat.

Bámultam magam elé, egy tök üres lapot láttam és nem jutott eszembe anyám lánykori neve. Rémisztő volt. Aztán angol szavak nem jutnak eszembe. Alapvetőek. Farkas, testvér, homok Csak az üres papírt látom. Éjjel is csak az üres papírt látom. Igaz, legalább csönd van a fejemben. jobb volt-e a milliónyi zakatoló kérdés? Nem volt jobb. De ez meg ijesztő nagyon. Amúgy meg veszteség is ért a napokban. A sokadik. Kicsiség, de belefáradtam a méricskélésbe. Tudtam én mindig, hogy butaság azt latolgatni, hogy mi az enyém és mennyire, és ma jobban az enyém-e mint tegnap. Nem az enyém. Pont. Néha azt gondolom, hogy a másik oldalon is van valaki, aki hasonlóan zaklatott. A tükörképem. Most azon gondolkodom vajon Logannak mindig ilyen, mint nekem most?  Nem igazán érdekes, nem igazán felkavaró, nem elengedhetetlen semmisem. Talán a vasárnap volt az utolsó csepp. Régen jártam más valaki lakásában, akinél még sosem voltam. Olyan intenzív benyomás volt. Meglepődés, csalódás is meg érdekes ahogy beleképzeltem a lakásba minden történetet amit korábban hallottam Zsétől. Egyrészt lehetett érezni, hogy ezt a lakást két ember csinálta 30 év alatt. Minden dolog valahogy nagyon mutatta. Közben rendezett volt, kellemes. Igazság szerint grandiózusabbra számítottam egy menő ügyvédtől. A konyha pici, az enyémnél is kisebb. Érthetetlen. Az jutott eszembe, hogy ez a pici konyha az elrontott házasságuk kulcsa. Zsé meg a srácok szeretnek enni. Vajon M nem szeretett főzni? Abban a konyhában nem volt élet. Az ebédlő rész is kicsi volt benne. Zsé arra volt büszke, hogy a hall a nappalival összenyitva, 40-50 ember is elfér. Nagy partikat csináltak. Ámuldoztam, de kurvára nem dobott fel a nagy parti gondolata. Azt mondja szerelmes a bénőjébe, de egyelőre fel kell dolgoznia az őt ért veszteségeket, aztán ki tudja, lehet, hogy lesznek ők még együtt, de egyáltalán nem biztos. A bénő azt mondja vár rá mert szereti. Felkavaró volt, de közben önző is valahogy. Szeretlek, de elhagylak mert sok vagy, nem igérek semmit, de várhatsz rám mert várok rád. Értsd meg, hogy szeretlek, de nem tudom megadni amire vágysz, de a szabad döntésed, hogy vársz rám. Nem kértem, hogy ne éld az életed. Én is szeretlek, de ez van. És nekem akkor csak az esett le, hogy szereti. Remélem, hogy kiégés és nem demencia.

de mutatom a régi-új szerelmemet. Ezt a házat egyszer már letettük, nem is tudom miért.... vagyis dehogynem tudom, annyira tetszett, hogy magamnak akartam volna, a családomnak... De ezzel a fantáziával leszámoltam, most újra bedobtam, hogy gondoljuk át, hogyan lehetne, mit lehetne a barátokkal, hogyan lehet osztani, mire jutna idő meg pénz. És ma egy másik hirdetési oldalon azt is megláttuk, hogy elég jó kilátás is van a teraszról. Nem hegyi, de egyik oldalon a kert, másik oldalon az olasz kisváros. Ez nagyon meglepő volt, mert azt beszéltük, hogy ha városka meg kertecske, akkor a szép kilátásról le kell mondani. Hát, itt azért van szépecske kilátásocska.

A kert übercuki, és a hatalmas, 3 szintes és 3 lakásos ház mellett egy hodály van a kert végében egy kétszintes nem lehet tudni mi. De valamit majd azzal is kezdünk egyszer.

Sokba lenne a felújítás... ne újítsuk fel! Csak takarítsuk ki, pofozzuk kényelmesre, és amíg nem akarunk véglegesen kiköltözni, ne újítsuk fel. Rakjuk rendbe a kertet, fessük le a teraszkorlátot, csináljunk ilyen pártízezerforintos hobbidolgokat, és 3-4-5 év múlva essünk neki egy nagy felújításnak. Szerintem 50-ért megkapnánk, bele kéne tolni még 40-et a felújításba, és akkor érne 200 ezret minimum.

A kisváros annyira tetszik, hogy nagyon. Minden van, amit szerettem volna. A tenger kocsival 1 óra 10 perc. Vonattal 2 óra 30 perc.

A Népliget 18 óra busszal.