Alex Hemilton

Mert a magány fojtogató érzése mindig akkor csap le, mikor nem számítasz rá.

Mert az élet nem arról szól, hogy mennyire keményen dolgozunk.

“Megint nem voltam elèg. Sosem voltam elèg. Nem is èrtem mit gondoltam”

Because they made me fight for myself.

“𝙼ű𝚟é𝚜𝚣𝚎𝚔 𝚟𝚊𝚐𝚢𝚞𝚗𝚔. 𝙵á𝚛𝚊𝚍𝚝 𝚕𝚎𝚕𝚔𝚎𝚔, 𝚍𝚎 𝚊 𝚝ű𝚣 𝚊𝚖𝚒 𝚋𝚎𝚗𝚗ü𝚗𝚔 𝚕𝚘𝚋𝚘𝚐, 𝚔𝚒𝚘𝚕𝚝𝚑𝚊𝚝𝚊𝚝𝚕𝚊𝚗. 𝙴𝚣 𝚊𝚣 𝚊𝚖𝚒 𝚑𝚊𝚓𝚝 𝚖𝚒𝚗𝚔𝚎𝚝. 𝙰 𝚜𝚊𝚓á𝚝 𝚍𝚛𝚘𝚐𝚞𝚗𝚔, 𝚖𝚎𝚕𝚢𝚎𝚝 𝚗𝚎𝚖 𝚕𝚎𝚑𝚎𝚝 𝚋𝚎𝚊𝚍𝚗𝚒, 𝚗𝚎𝚖 𝚕𝚎𝚑𝚎𝚝 𝚎𝚕𝚜𝚣í𝚟𝚗𝚒, 𝚏𝚎𝚕𝚜𝚣í𝚟𝚗𝚒 𝚜𝚎, 𝚜 𝚐𝚢ó𝚐𝚢𝚜𝚣𝚎𝚛 𝚏𝚘𝚛𝚖á𝚓á𝚋𝚊𝚗 𝚜𝚎𝚖 𝚐𝚢𝚘𝚖𝚛𝚞𝚗𝚔𝚋𝚊 𝚔ü𝚕𝚍𝚎𝚗𝚒. Í𝚐𝚢 𝚜𝚣ü𝚕𝚎𝚝𝚝ü𝚗𝚔. Ü𝚝𝚎𝚖𝚛𝚎 𝚍𝚘𝚋𝚋𝚊𝚗ó 𝚜𝚣í𝚟𝚟𝚎𝚕 é𝚜 𝚊𝚛𝚛𝚊 𝚖𝚘𝚣𝚍𝚞𝚕ó 𝚝𝚎𝚜𝚝𝚎𝚕.”

Egyetlen vèletlen üzenet kèpes volt egy tornádót kellteni bennem.

"Szívem kitèpted, darabokra marcangoltad. Szemem világa előtt. Nem volt kèrdès, nem volt szó. Semmi volt. Te is. Èn is. Viszont a Hold, a mentolos nikotin füst, a maró hatású bódító alkohol. Egy èj pedig elèg arra, hogy meggyógyuljak. S másnap reggel, mintha semmi sem törtènt volna, szívem darabkái újra együtt világítanak."

Mindent

Tudod mi a poèn?