emlékszem mit akartam régen.
téged, téged, téged, téged, téged, téged és téged.
a ti illatotok, és aroma mely körbelengte szobám. és vele együtt a borzalom és szorongás, amit végül a lelkemre hagytatok.
az ölelĂ©seitek, amik sosem voltak elegek, de valaki megĂĽtötte a szintet. kettĹ‘ szĂ©p, nagy kar Ă©s nĂ©mi bicepsz nem ĂgĂ©rt szoros ölelĂ©st.
tetszettek a parfĂĽmjeitek. volt köztĂĽk fűszeres Ă©s Ă©des. a nyakatokrĂłl haraptam le az illatokat, melyek keserű, enyhe alkoholos beĂĽtĂ©sei szerelmek fanyar Ăzeit hagyták a számban. a te after shavedet imádtam.
a puha bĹ‘reitek, Ă©s a te száraz kĂ©zfejed, ahogy simĂtották bĹ‘römet.
egymás után,
sorba jöttetek.
a puha hajszálaitok és amikor rövidre vágtátok. nem volt mit tépni többé.
nem volt kit szeretni többé, mikor itt hagytatok.
a ruháitok, amiket anyukáitok mostak. imádtam az illatukat.
gyerekek voltatok, én pedig úgy bántam veletek, mint a felnőttekkel.
a drága cipőitek mellett, olcsó magassarkúkban tipegtem mellettetek.
de úgy látszik felnőttem hozzátok. és most felnőttebb vagyok mindegyikőtöknél.








