#karanten

Vagy bármi lesz végül, én miattad szeretném 

Hinni, hogy az élet mégis megszépül 

Ölelni szavakkal, érintés nélkül"

A feszültség egyre csak nő,

Mégis olyan üres minden,

Bárki, akit megkérdezek

Mentálisan nincsen rendben.

Kikészít ez a bezártság,

Talán egyszer vége lesz, de

Soha nem gondoltam volna,

Hogy ilyen élet létezhet.

Nem látom a kiutat és

Hiába futok el innen,

Nyolcra ha nem érek haza,

Már a rendőrrel kell jöjjek.

Meddig fog ez tartani vagy

Mire várjunk egyáltalán?

Fogok-e majd még maszk nélkül

Belépni a bolt ajtaján?

Hiányzik a régi élet,

A való, igazi élet,

Amikor nem volt fontos az

Aksi töltöttségi szintje.

Legyen vége - ezt kívánom,

Minden új lesz ezek után,

Visszatér, mi régen elmúlt,