A könny, a megfagyott élet olvadása.

Néha a patakokban ömlő könnyeink gyógyítanak meg, és a már elviselhetetlen szenvedésből születünk újjá és felszabadult, boldog emberré.

Ha már fáj a lelked vagy a tested, ne félj eljutni a fájdalom mélypontjára, mert ott tisztulsz meg, onnan születik a gyógyulás.

Úgy hívják ezt a "Nem bírom már!" állapotot, hogy katarzis.

Ne félj tőle! Most születsz újjá.

Sírjál, sírjál, sírjál, ne tartsd vissza!

Amikor megszületünk, akkor is bömbölünk, torkunk szakadtából, mert az életért éppúgy, mint minden szépért, boldogságért és örömért, az ember könnyekkel fizet. "

Müller Péter

Ne engem okolj, az érzelmeim a hibásak

Megtörték sminkem tökéletességét

nem lesznek jobbak a dolgok attól, hogy én azt akarom