#fogynomkell

Mindig lesz benned kivetnivaló. Mindig lesz egy megmondóember, aki ellát kéretlen kritikával és tanáccsal a testsúlyodat illetően.

"Hé, mostanában felszaladt pár kiló rád, nem?"

"Hé, a cicagatyát a cicák hordják, nem a bálnák!"

"Hé, egyél többet, átfúj a szél a lábaid közt!"

"Hé, ugye nem hánytatod magad? Vagy drogozol tán, hogy ilyen vékony vagy?"

15 évesen husis voltam. Közelebb voltam a 80-hoz mint a 70-hez. Először nem éreztem bajnak, végülis miért lennék kevesebb, ha több vagyok 20-25 kilóval? Aztán jöttek a durva célozgatások, bántások:

"Kislányom, egy tehén vagy, a tehenek nem járnak strandra!"

"Ne zabálj annyit, senkinek nem fogsz kelleni, a nyakunkon maradsz! "

"Húsgombóc, kezd zsáktested lenni! "

Apu mindig tudta hova szúrjon ahhoz, hogy fájjon. Addig-addig mondogatta nekem hogy egy undorító tank vagyok, míg magam is elhittem, és így kezeltem magam. Itt kezdődtek az evési zavaraim.

Napi fél sajtosrúd, vagy napi 1 zsemle. Ennyit bírok megenni sokszor, mert nem kívánom. Nem vagyok éhes szinte soha, egyszerűen elfelejtek enni. Akkor esik le hogy kéne valamit falatozni, mikor már szédülök és zsibbadok.

Vannak olyan napok is, mikor kifosztom a hűtőt, és marhapörköltet eszek csokitortával, meg zsíroskenyérrel. Nem is eszek, ZABÁLOK.

Most 21 éves vagyok. Az elmúlt 6 évben megszabadultam a kilóktól, nehéz volt, küzdelmes, de sikerült. 53 kiló vagyok, cserébe refluxos lettem, van hogy csak ülve tudok aludni, mert ha elfekszem a sav visszajön a torkomba, és szétmarja.

Rosszabb napjaimon még mindig egy ronda tehén néz vissza a tükörből, és ha leülök állandóan a hasam gyűrődései miatt stresszelek. Vicces dolog a testképzavar, kövérnek látom magam, pedig már látszanak a bordáim.

A minap találkoztam apával újra. Ezúttal nem tanknak nevezett. A következők hangzottak el:

"Kislányom, iszonyatosan vékony vagy. Ugye nem pikózol?"

"Egyél már többet, el fogsz fogyni"

Köszönöm a "bizalmat",nem ,nem pikózom.

És köszönöm az aggódást, próbálok enni, de jó mélyen belém vésted, hogy a tehenek nem járhatnak strandra.

Senkinek nincs joga ahhoz, hogy más testét méltassa kéretlenül. Főleg akkor, ha a szavakat késsé formálja, és újra meg újra ledöf vele.

Mindig lesznek, akik megmondják hogy mit tegyél ahhoz, hogy jobb, szebb, tökéletesebb legyél. Most úgy látszik én is megmondom mit tegyél:

SZARD LE A KRITIZÁLÓKAT!

Fenomenális érzések egyike, mikor valamiért hosszú hónapokat szenvedsz és a végén nem is ér semmit.

A szülők nem veszik észre hogy kurva szarul esik amikor arról beszélnek hogy fogyom kéne?! Vagy amikor megállás nélkül arról beszél hogy mi az amit tennem kéne hogy jó alakom legyen?!

Oke jó tudom hogy csak segíteni akar de ha egyfolytában ezeket mondogatják akkor egy idő után már rohadt szarul esik.