#akcentus

teljesen el volt ájulva, hogy az európaiak hogy eltalálják a másikról, ki milyen akcentussal beszéli az angolt

elképzeltem, hogyan játszódhatott le az egész:

- Hi András! This my new friend, Jacques! I bet you won’t find out where did he come from!

- Listen, Chen...

Egyedül ültem a nappalimban, lábamat keresztbe téve, amikor becsöngettek. Ki lehet az? Általában senki nem jön hozzám váratlanul. A második csengés után – mivel nincs kukucskálóm – óvatosan kérdeztem: – Ki az? – Én – válaszolt egy férfihang. – De ki az?! – kérdeztem újra, már emeltebb hangon. – Nyisd ki, és meglátod. – Nem nyitom ki, amíg nem mondod meg, ki vagy. És ha egy perverz vagy? –…

New Post has been published on https://zarojel.hu/elkeszult-brit-szlengterkep/

Elkészült Nagy-Britannia szlengtérképe

[vc_row][vc_column][vc_column_text]

Mint azt minden figyelmesebb turista vagy magyar expat (áttelepült) tudja, az Egyesült Királyság területén rengeteg különböző akcentussal és tájszólással találkozhatunk… de azt tudtad, hogy minden városhoz tartozik egy-egy szleng szó? Itt a vadi-új angol szlengtérkép!

[/vc_column_text][vc_raw_html]JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slM0IlMjB0ZXh0LWFsaWduJTNBY2VudGVyJTNCJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJmbHVpZCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtbGF5b3V0JTNEJTIyaW4tYXJ0aWNsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjIyNjk5NDYzMzA0JTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”141913″ img_size=”800×600″ add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image”][vc_column_text]

A szlengtérkép

Ha már mi, magyarok büszkék vagyunk arra, hogy nyelvünk a szleng területén is oly sokszínű, fontos, hogy az angol informális nyelvben is otthon legyünk. A tipikus ,,Cockney” akcentus sokszor rímelő hangzása, a liverpooli ,,Scouse” és más, szinte teljesen különböző hangzású nyelvjárásokat hallunk szigetország szerte.  Érdekes módon a Telegraph legfrissebb cikke szerint erről nem az országot valóban bejáró, barangoló tudhat meg a legtöbbet, hanem aki egy pillanatra rákukkant a Google Trendekre.

Itt a legkeresettebb szleng szavakat nézték meg, földrajzi régiókra bontva. Találtak  regionális szlenget és olyanokat is, amelyek használata városhatárokon is átível.

Nem meglepő módon gyakoriak a pénzhez köthető szleng-szavak. Belfastban például a ,,flim” az 5 fontost jelenti, míg a londoniak a ,,pony” szót használják, hogy egy 25 fontos összegre utaljanak. A pony szó eredete vitatott – sokak szerint a régi indiai rupitól ered, aminek bankjegyein állatok voltak láthatóak.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slM0IlMjB0ZXh0LWFsaWduJTNBY2VudGVyJTNCJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJmbHVpZCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtbGF5b3V0JTNEJTIyaW4tYXJ0aWNsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjI4ODgxNzI4MjczJTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

Városnév is szlengesedett

Érdekes módon Bristol város nevéből szleng lett is alakult ki egy szleng-szó, ez pedig a ,,Brizzle”. Egyébként csak Bristolban  míg minden másik városban főnév vagy ige volt a legnépszerűbb szleng. Például a ,,snout” cigarettát, a ,,prannock” idiótát, míg a ,,rig” arcot jelent, a város szigetországban.

Nem csak Nagy-Britanniában

Magyarországon ugyanígy jelen vannak a tájszavak, mint például a ,,pinnyogás”, ami egyenlő a pislogással, a ,,pekvanc” ami a holmit jelenti, vagy a ,,zsurmolás”,  a morzsolás megfelelője. A tájszavak régebben is csak egy-egy nyelvjárásban éltek. Ez a felvilágosodás és a reformkor, körül változott meg, – a nyelvújítóknak köszönhetően- amikor számos addigi tájszó került be a magyar irodalmi nyelvbe. A 20. századtól ennek a folyamatnak az ellenkezője figyelhető meg: a köznyelv szavai hatolnak be a nyelvjárásokba.

Amikor augusztus 9-én repülőre szálltunk, meg voltam róla győződve, hogy az a bizonyos 5 éve letett, és azóta nem használt középfokú nyelvvizsga mára teljesen értéktelenné vált. Nyelvtanulás szempontjából valahogy mindig is egy lusta dög voltam, bár azért reménykedtem benne, hogy 12 év iskolai angol órákon való részvétel nem múlik el nyomtalanul. Persze könnyebb lett volna a külföldi élet megkezdése, ha csak nyomokban hasonlítanék a két legjobb barátnőmre: egyikük annyira szorgalmas, hogy már az iskolai órákon elérte a felsőfokot, másikuk addig nézett angol nyelvű sorozatokat az egyetem alatt, míg gyakorlatilag második anyanyelvévé nem vált a dolog. Én meg a befejezett fordítás nélküli fanfictionöket is képes voltam google fordítóval olvasni (ez nem ritkán több száz oldal halandzsa-magyart jelentett)... Nem vagyunk egyformák.

Szóval megérkeztünk Liverpoolba, ahol a scouse akcentussal szembesülve megállapítottuk, hogy nemcsak mi nem beszélünk angolul, de a liverpooliak sem. Az első állásinterjúmon beszélgettem egy angollal, aki nemrég költözött ide, és elmondta: ő sem érti a scouse-t. (Alap példa: thank you vagy thanks helyett annyit mondanak “tá”.) Ezek után el lehet képzelni, hogy egy bevásárlás is komoly kihívássá tud válni, ha a pénztáros tősgyökeres liverpooli. Az, hogy a munkahelyen csehekkel és lengyelekkel dolgozunk együtt, valódi felüdülést jelent. 

Most már egy hónapja kint vagyunk, úgy gondoltam, ez elég idő ahhoz, hogy értekezzek kicsit a gyakran kérdezett mondatról: “de mégis milyen nyelvtudással érdemes kijönni Angliába?”

Ha nagyon röviden akarnám megválaszolni a kérdést, a tipikus közgazdász választ adnám: attól függ. Mi ugye szeretnénk előbb-utóbb a diplománknak megfelelő állást találni, és csak kezdésnek voltunk úgy vele, hogy “bármi jöhet”. Azért persze hamar beláttuk, hogy a “bármi” mégsem bármi, mert például egyikünk se szeretne mások után takarítani, illetve napi 4 órát utazni a munkáért. Már pedig középfokú nyelvtudás nélkül nagyjából ez vár az emberre. Gondoljunk bele, egy konyhai kisegítői munkánál is meg kell érteni, hogy mit hova tegyél, melyik szert mire használd, mikor kell beérned, illetve távoznod. Valahogy úgy kell elképzelni, hogy a nyelvtudás és a kiszolgáltatottság szintje fordítottan arányos -> ha jól beszélsz angolul, akkor a magad ura vagy, míg ha nem beszélsz, akkor abszolút mértékben mások jóindulatára vagy bízva. Jobb esetben van egy ismerősöd, aki mindent elintéz helyetted, és a munkában is együtt vagytok, és tolmácsol, rosszabb esetben egy ügynökségtől függ az életed. Ha tényleg nem érdekel semmi, csak a pénzszerzés, akkor persze lakhatsz egy olcsó szobában (50 fontért hetente ~ 18650 Ft), és járhatsz például városokkal odébb, (nemritkán ottalvós sátras megoldással) szállodákat takarítani. Ha van egy tényleg jó ismerősöd, aki hajlandó mindent intézni neked, akkor kaphatsz valami gyári munkát, ahol egy kukkot sem tudsz beszélni a munkatársakkal, és bármi mondandója van a főnöködnek, mindig az ismerősöd fog kelleni hozzá. Ez persze van, akinek nem gond, de én sohasem akarnék így függeni egy másik embertől.

Nézzük azt a verziót, hogy valamennyire beszélsz angolul. Az angolok (és az itt élő külföldiek is), végtelenül türelmesen állnak hozzá az emberhez, segítenek, lassan beszélnek, vagy éppen megismétlik a dolgokat, és örülnek, ha sikerül szót érteni veled. Persze ez csak akkor működik, ha a legalapvetőbb dolgokat képes vagy megérteni és arról beszélni. Ahhoz, hogy ne legyél kiszolgáltatva senkinek, el kell tudnod mondani, honnan jöttél, hogy hívnak, milyen helyeken dolgoztál ezelőtt, hogyan állsz az NI számmal és bankkártya szerzéssel, van-e bármilyen betegséged. Minden ezekre irányuló kérdést meg kell értened, illetve azt, amikor elmondják, milyen órabérrel, mely napokon és hova kell menned dolgozni. Ha sikerül az interjú, és felvesznek, jön a betanulás, ami munkakörtől függően lehet elég nehezen érthető is: ám ott, mivel már hozzászoktak a vendégmunkásokhoz, általában sokat mutogatnak, és ha figyelsz, igyekszel, el lehet lavírozni. A munkán kívül az NI interjúhoz és a bankszámla nyitáshoz kell olyan ember, aki tud angolul, de oda vihetsz is magaddal valakit (amikor én voltam, rajtam kívül mindenki tolmáccsal érkezett).  

Maga az NI interjú egyébként kb 5 perc is alig volt, és nem teljesen ugyanazt kérdezik mindenkitől. A kérdések: van-e munkád, ha igen hol, milyen munkakörben, otthoni taj szám, név, születési idő, ms miss mrs vagy-e, voltál e már házas, volt e korábbi névváltoztatásod, voltál-e ezelőtt már Angliában, tanultál-e itt, minek jöttél ide, akarsz-e majd benefitet igényelni, angol mobilod van-e, ha igen, add mega számodat, kettős állampolgárságod van-e, mióta itt vagy, hol laktál, milyen címeken, napra pontosan.