Uh, hát ezen igen jót nevettem. Kezdjük akkor az elején. A cikkben és abban a nagyobb léptékű kutatásban, aminek ez egy része, eddig többek közt a következő forrásokat használtam fel:
1. Plutarch - Moralia (többek közt 225A és 240E), internet: Perseus Collection, Tufts University
2. Plutarch - On Sparta, Penguin Classics, London, 2005
2. Sue Blundell - Women in Ancient Greece, Cambridge, Harvard University Press, 1995
3. Raphael Sealey - A History of the Greek City States, Berkeley, University of California Press, 1976
4. Ducat, Jean; Stafford, Emma; Shaw, Pamela-Jane (2006), Spartan Education: Youth and Society in the Classical Period, Swansea: Classical Press of Wales
5. Hodkinson, Stephen (2000), Property and Wealth in Classical Sparta, London: David Brown Book Co..
6. Powell, Anton (2001), Athens and Sparta: constructing Greek political and social history from 478 BC, Lonodon: Routledge
7. Arisztotelész - Politika, Gondolat kiadó, Bp., 1994
8. Xenophón - “A lakedaimóniak állama”, in: Xenophón - Történeti és egyéb munkái, Osiris kiadó, Bp., 2001
9. Platón - Törvények, Atlantisz kiadó, Bp., 2009
10. Thomas R. Martin - An Overview of Classical Greek History from Mycenae to Alexander, internet: Perseus Collection, Tufts University
11. Bettany Hughes - The Spartans, Channel 4, két és fél órás dokfilm
De gondolom Huffnágelnek XenophĂłn, meg AgĂ©szilaosz, de legfĹ‘kĂ©pp Plutarkhosz is mind-mind Soros pĂ©nzĂ©n Ă©lő “kulturális marxista társadalmi mĂ©rnök” (amĂşgy vicces az átĂrt szöveg, szerencsĂ©re kĂ©pmentettem az eredetit). JĂł lenne, ha mondjuk a fĂ©rfiĂşi szakĂ©rtelme tĂşlmenne egy guglizáson, Ă©s talán akkor valamikor kinĹ‘hetne abbĂłl a gyermeteg idiotizmusbĂłl, amiben jelenleg Ă©s eddig mindenkor rĂşgkapált mĂ©lykonzervatĂv ovistársaival egyĂĽtt. EgyĂ©bkĂ©nt nem hĂvott sem Papp RĂ©ka Kinga, sem más nĹ‘ engem, Nagy FehĂ©r FĂ©rfit (lol, nem csak nĹ‘ellenes, de ortĂłhĂĽlye rasszista is). A Huffnágel-fĂ©le fĂ©rfinak csak azĂ©rt fĂ©l kilĂłval nagyobb az agya, mert az bedagadt az izomtĂłl, noha Ă©n vagyok, aki edzĹ‘terembe Ă©s kĂĽzdĹ‘sportra járok. Aztán az is humoros, hogy az izomzat, mint a fĂ©rfierĂ©ny emlegetĂ©se. Ă–sszeeresztenĂ©m szegĂ©nyt Ronda Rousey-val az oktagonban, egy percet sem tartana a meccs.Â
A hisztĂ©riázása mit sem változtat mindazon, ami a cikkben foglaltatik, esetleg megtanulhatna a Rubiconnál minĹ‘sĂ©gibb forrásokkal dolgozni, mondjuk a Tufts egyetem Perseus Collectionje ugrik be elsĹ‘nek, ami eredeti, Ăłkori görög forrásművek 68,925,971 szĂłt számlálĂł fordĂtásaival kecsegtet, akkor talán nem Ărna ilyen blĹ‘dsĂ©geket, mint fentebb. A szĂĽlĂ©s emlegetĂ©se is vicces, mert mintha egyedĂĽl az ember fĂ©rfi spermájára lenne szĂĽksĂ©g a nemzĂ©shez, dehát na. Aztán a csĂşcs, a “mindent fĂ©rfiak csináltak (mĂ©g a gyereket is!!!4!4″) “érvelĂ©s”. Ez az a szint, amikor az ember már elĹ‘ sem veszi mondjuk az antropolĂłgiát, fĹ‘leg nem a politikait, az a szĂ©p magyar állam ott amĂşgy sem vĂ©letlenĂĽl akarja ellehetetlenĂteni Ă©s megszĂĽntetni az oktatását. Huffnágelnek szokás szerint Ă©s ismĂ©t hamarabb járt a szája, mint az agya, dehát ilyenek ezek a FĂ©rfiak, Ăgy nagybetűvel.
Kedves papprekakinga, nem kell sokat foglalkozni ezekkel a faragatlan, modortalan, arcátlan alakokkal, akik akkora fĂ©rfiak, hogy fĂ©l hetet nem bĂrtak volna ki Spártában. Ha megengedett volna magának egy ilyen szinten aljas fröcsögĂ©st ott egy nĹ‘vel szemben, Ăşgy vertĂ©k volna pofán, nem fĂ©rfiak, hanem nĹ‘k, hogy nem maradt volna sem az orra, sem az állkapcsa a helyĂ©n (ha fĂ©rfiak elĹ‘tt viselkedett volna Ăgy nĹ‘vel, jĂł esĂ©llyel nem Ă©lte volna tĂşl, ami valljuk be: nem lett volna nagy kár vagy vesztesĂ©g). Amint arrĂłl szintĂ©n Plutarkhosz számol be, hogy mikĂ©nt viselkedtek spártai nĹ‘k - Ă©s fĂ©rfiak - gyávának tartott fĂ©rfiakkal. Ha már tĂ©nyek.