O1g

A költségvetési leltár után úgy látják a Pénzügyminisztériumban, hogy változtatások nélkül az év végére 7,5 százalék körüli lenne a hiány. Sőt, mint elhangzott, a valós örökség 8,3 százalékos hiány lenne, mivel az Orbán-kormány úgy számolt 969 milliárd forint bevétellel az uniós Helyreállítási Alapból, hogy a befagyasztott források feloldására semmilyen lépést nem tett, és azt egy Fidesz-győzelem esetén Magyarország nyilván nem kapta volna meg. Vagyis a pénzügyminiszter szerint ha a Fidesz maradt volna hatalmon, akkor idén 8,3 százalékos lenne a költségvetési hiány.

Az eredeti tervekhez képest a hiányt jelentősen növelték az Orbán-kormány kampányígéretei és a választások előtti osztogatások, mint a 14. havi nyugdíj bevezetése, a közalkalmazottak otthonteremtési támogatása, az adócsökkentések és a hasonló lépések. Ezek a GDP 1,3 százalékával tolták feljebb a hiányt, ezen belül az egyszeri tételek 0,9 százalékkal emelték a deficitet.

További 0,9 százalékkal növelték a hiányt az állam szerződéseinek előnytelen módosításai, amelyek miatt az államnak többet kell fizetnie például a 35 éves autópálya-koncesszióra 176 milliárd, a Budapest–Belgrád-vasútfejlesztésre 88 milliárd, az iváncsai ipari park vasútfejlesztésére 22 milliárd forinttal. Ezzel a tétellel, amit a Tisza-kormány egyenesen a költségvetés meghamisításának titulált, több cikkben is részletesen foglalkoztunk.

Még 0,5 százalékkal növelik a hiányt az EU bíróságának döntései, amelyek miatt összesen 424 milliárd forint adóbevételt kell visszafizetnie az államnak (a CO₂-kvótaadó és a kiegészítő bányajáradék után).

A megváltozott, jóval negatívabb gazdasági pálya (vagyis hogy a 2026-os költségvetési törvényben szereplő 2,5 százalék helyett nagyjából 0,5 százalékkal nő majd idén a magyar GDP) még 0,3 százalékkal, egyéb tényezők pedig 0,1 százalékkal növelték a hiányt.