Az örök Végzet

You know.

Melyből kimászni,

Már nem akarok sehogyan sem.

Hol hallani nem akarok, sem érezni.

Szeretném az end-et, és a semmiben lenni,

Hol nem lennék útban senkinek sem,

Hisz úgy se érek én semmit,

Még azt a parányi fikarcnyit sem.

Gyűlölöm, hogy minden nap eszembe jut,

Mint lélekbe zárt börtön,

Melyet nem ért, s nem sejt senki,

Ez olyan, mint egy ösztön.

Ösztön, így hasad a gondolat,

S emlék a tudatba,

Bár valaki valaha értené, mi marhat,

Hogy lehetne feledni csak úgy... könnyen.

Mert igen, érzem, mintha fogva tartana valami..

Úgy érzem, mintha sose szabadulnék meg attól, mi fogva tart.

..Valami, ami láthatatlan.

Tép, húz, feszít.

Szétcincál mindaz, mit nem látsz.

Te nem látod, de én érzem.

Lehet ez lesz a végem.

Nyom, kapar, mardos.

Szétrobbantja mindazt, mi lelkem.

Bent dúl egy háború,

S neked ez nem lángszavú.

Ordítanám, kiabálnám, üvölteném.

De szó, egy se jön ki számon.

S csak könny nélkül körnnyezem.

Bár látnád e küzdelmem.

Minden nap,

S minden egyes nap,

Eszembe jut,

S néha úgy érzem, nincs kiút.

S néha úgy érzem, mintha..

Mintha a lelkem facsarna.

Mert ez szorítás..

S nem, nem egy karnyújtás.

Nem egy karnyújtás, mely megfogna,

Mert zuhanok, mintha kő zuhanna.

Ez a fekete éter,

Már több ezer méter.

Már több ezer méter, ez a végtelen.

Úgy érzem, nem vagyok védtelen.

Csak szabadulnék,

Bár, mintha e láncból sose tudnék.

It's my 7 year anniversary on Tumblr 🥳

El kellene taszítanom téged, és mégis csak vonzást érzek.

Miért?

Mondd, miért van ez?

Annyi, de annyi érv szól ellened!

Bár inkább meg se ismertelek volna téged!

De tudom, muszáj kitörölnöm mindent magamból, mely veled kapcsolatos.

Utána.. minden könnyebb lesz.

S idővel téged is örökké elfelejtelek.

Jó lenne, csak úgy ülni melletted..

De manapság úgy látszik egy-egy mondatban, szóban, ki nem fejtett gondolatban is rosszat látnak.

Nagyon undorító, ha ilyen hamar úgy gondolják az emberek, hogy a másik rossz vagy bármi más.

Úgy hogy nem is ismerik még.

Úgy gondolom, hogy előbb meg kellene ismerni a másikat, ami időbe telik.

Lehet, hogy az elején "mást" látnak, de idővel megismerik az igazi ént.

És igen idővel az én belsőmet, személyiségemet is megismerhetted volna.

És tudtad volna, hogy én milyen vagyok, hogy más vagyok. Hogy az én lelkem milyen, az én szívem.

De ezt már nem tudod meg, úgy látom.