Dr. Gergácz Zoltán agrármérnök:
"Annak ellenére, hogy a növényorvosok nagyon nem szeretik hallani, be kell látni, hogy a fogyasztók nem akarnak vegyszert enni. Olvastam egy kutatást, ahol a Z generációt vizsgálták, és brutál erős nekik ez a tudatosságuk. Képesek ott állni, és molyolni, hogy mi van abban a termékben ami nem oda való.
Így keresett meg engem is több olyan nagy cég, növényolaj előállítók meg gabonaforgalmazók, hogy őket is nyomja a saját vevője, hogy próbáljon meg olyan terményt fölvásárolni, olyan növényt előállítani, ami miben minél kevesebb a műtrágya, minél kevesebb a vegyszer.
Azt mondják erre, azért kell sok műtrágya meg sok növényvédőszer, mert hát már lassan 10 milliárdan leszünk, és akkor éhen fogunk halni. Erre mindig két dolgot szoktam megjegyezni (az orvosok főleg ezt nagyon veszik), hogy a FAO szerint minden évben kidobjuk a megtermelt élelmiszerünk 40%-át a szemétbe. Gondolkodjunk el, csak felezzük le.
Az orvosok pedig annak szoktak örülni, mikor azt mondom, hogy szerintem a Földön jelenleg is több mint 2 milliárd túlsúlyos, elhízott ember van (egyébként ezt is irodalomból olvastam), akik gyakorlatilag plusz kalóriát visznek be, többet esznek, mint ami nekik szükséges. Álljanak vissza ők is a normál kalória bevitelre, és én úgy gondolom, hogy durva számolás szerint már 10 milliárd körül járunk az ellátható, etethető emberek számában. Tehát ez elosztási, és egy kicsit tudatossági kérdés."
"Elég gyakran szoktam még hangsúlyozni, hogy annak a paradicsomnak, annak a búzának (vagy bármit említhetünk) a beltartalma, mikro- és makroelem tartalma, aminosav tartalma, stb. az az 50 évvel ezelőttihez képest gyakorlatilag helyenként töredéke. Ennek egyik oka a genetikai hígulás, de az az érdekes, ha ugyanazt a fajtát rossz talajra meg jó talajra teszem, egész más beltartalmat kapok. Tehát mégis csak a talaj az elsődleges problémája annak, hogy nem tudjuk visszakapni azokat az ásványi anyagokat egy gyümölcsben, egy zöldségben, amit elvárnánk."
"Nagyon sokan feltételezik, hogy a takarónövények vizet vesznek ki a talajból, akik még nem használtak takaró növényt. Igen, szokták, hogy gyorsan le kell a zöldítő keveréket is forgatni, mert kiveszi a vizet a talajból. Mindig szoktam mondani: a te fejedből kéne a vizet kivenni. Ha a természet úgy gondoskodott volna erről az egész földi létről, hogy feketén kell a talajnak maradni, akkor az úgy lenne. De ilyet nem látunk sehol. Nézze meg valaki otthon a járdának a szélén, ahogy valami pici kis talaj ott felbukkan, azon nyomban ott megjelenik az élet, a zöld.
A másik amit szoktam még mondani, hogy akkor beszélgessünk egy kicsit úgy, hogy én beállok egy fa árnyékába, te meg maradj kinn a napon. És beszélgessünk. Meddig bírod? Hát a talajjal is ugyanez történik. Hatvan fok fölé tud melegedni egy lefeketített talaj, ami nincs árnyékolva. Nézz meg egy erdőt. Ha ott a növény kivenné a vizet a talajból, akkor ott már sivatagnak kellene lenni.
Az, hogy egy talaj vizet tud megtartani, az a szerves anyag tartalmától függ: a humusz igen, a homok nem. Fontos, hogy a szerves anyag készletét töltsük a talajnak, mert különben elveszítjük. A vizet is, meg a talajt is."
titsay
turnnoffyourmind
origamiaround
2087
areudirty
