Forbidden Fruit

A tekintet több mint aminek látszik: ha valakire ránézünk, az már-már olyan, mintha hatással lennénk rá. A szemkontaktus majdnem olyan érzés, mint a tényleges érintkezés.

Ha szeretsz valakit, engedd szabadon. Ha visszatér hozzád, akkor ő a tiéd, ha nem, akkor soha nem volt az.

Akarlak téged. Kibírom, ha nem kapok meg valamit, amit nagyon szeretnék. De azt is tudom, hogyan kell megszerezni, amit akarok. Ez csak elhatározás kérdése.

Tapsoltam, amikor a józan ész elveszítette a csatát, és nem maradt más választásom, mint hogy megadjam magam és elfogadjam, hogy szerelmes vagyok.

Alig ismerlek, de amint megláttalak, azonnal azt éreztem, mintha ismerős lennél- a legjobb értelemben-, mintha lenne bennünk valami közös, egy közös titok. Szeretnélek megismerni, nem tudom miért, de szeretnélek!

A kölcsönös vonzalom, ami egymás felé lökte őket-az megmagyarázhatatlan. Ez nem más, mint az érintetlen, tiszta vágy.

A tiltott gyümölcs mindig édesebb, a nőknek és a férfiaknak egyaránt az kell, ami elérhetetlen, amit nem kaphatnak meg, amiért küzdeni kell.

Így van ez, ha az embernek megtetszik valaki. Az egyik pillanatban még nem létezik, aztán hirtelen betölt mindent, akár akarod, akár nem.

Az emberek lépten nyomon beleszeretnek olyanba, akibe nem lenne szabad.

Közelebb lépve hozzám, hosszan rám pillantott, és ez a nézés intimebb volt minden simogatásnál. A bőröm halványan izzani kezdett, mintha lenyeltem volna a holdat, és most a bőröm alatt világítana. Testemen minden szőrszál égnek meredt, a lélegzetem elakadt. És mindez egyetlen pillantástól.

Még sosem éreztem senki iránt olyan erős vonzalmat, mint irántad. A tested és a lelked valósággal megbabonázott. Nem tudtam másra gondolni, mint arra, hogy az enyém leszel… előbb vagy utóbb.

Még ha nem is ismerjük a szerelmet a maga valóságában, nem hazudok, ha azt mondom, hogy a szív tudja, milyen, méghozzá a képzelettel való szoros kapcsolatának köszönhetően. A képzelet a szerető legjobb barátja, legyen szó valós vagy képzelt szerelemről. A képzeletében az ember a saját életének szerzője lehet, míg a valóságban másnak is van beleszólása.

Valószínűleg csak azért érzek így, mert ő az a férfi, aki soha, de soha nem lehet az enyém. Ő a tiltott gyümölcs és az ilyesmi a könyvekben, filmekben baromi romantikus, de a való életben nem más, mint színtiszta gyötrelem.