✨🔏📖

folyamatos lejátszás,

vissza nem forduló megbánás,

egy út,

egy tett,

Darabokra rőrt a világ

Az emlékeimben ott van gyakran

A traumatizált kép sokaság

Néha úgy érzem vissza estem

És nincs olyan hogy ki jutottam

Néha meg azt érzem szabad vagyok

Semmi sem állhatja utam

Néha lelketlennek érzem magam

Kongok bent az üresség től

Néha meg annyi mindent érzek

Úgy érzem, darabokra szaggat belülről

Lehet nem vagyok jól, bár mosolygok

Nem vallanám be még magamnak sem

Csak egy melegölelésre lenne szükségem

Hogy érezzem, nem maradtam magamra teljesen.

- Karhut Vanessza❤

Mit irántad érzek, erős kötés,

Durva, a szakadék szélén lökés,

Nem akartam, hogy így legyen,

De te mást akartál kedvesem,

Most sajnálkozva, tajtékzok,

Nem rád, sokkal inkább magamra.

Bekopogtatsz az ajtómon. Időről időre, így vagy úgy.

Ezt te cselekszed.

De én vagyok a bűnös, aki ajtót nyit.

Aki hagyja, aki beenged.

Oly sok szép emlék között,

Magamnak köszönhetem,

Tüskék hada bököd,

Mikor újra..újra vétkeztem,

Nem szabadulok a szúrástól,

Bűnös ember, bűnös vagyok,

Fájdalom a hideg ámbrándból,

Miért nem láttam időben azt,

Verses reggelek belül pedig rettegek

Eltemet az élet és talán nincs is több fényem

Vergődök a gödőrben, szánalmas, hogy megszöktem

Saját magam elől.

Belül ez az egész megöl de mosolygok.

Amelyek ölnek, égnek, vágynak,

Amelyek engem szépnek látnak..

küldj el, hajszolj el,

hajts el, hagyj el,

hagyj elmenni,

elmenekülni,

boldognak lenni,

szabadnak lenni,

hadd nevessek máshol,

ha itt tilos sírni..

____