#segitseg

kultúra-design-branding, kicsi szépmű, kicsi kortárs, iparművészet-kortars formatervezés tengelyen, valamint for– és non-profit, kicsi-nagy, minden megy, jó sokat tudok ezek tengelyén dumálni

küldöm cv-m, és a jó kiállásom

csak legyen már egy jópofa állásom!

A legtöbben nem merjük kimondani, mi bánt.

Félünk.

Attól, hogy majd azt mondják: „túlérzékeny vagy.”

Hogy csak drámázunk.

Hogy túlgondoljuk.

Ezért inkább csendben maradunk.

Nem kérünk segítséget, mert félünk, hogy legyintenek.

Hogy azt mondják: „másnak is nehéz.”

Hogy az érzéseink nem számítanak igazán.

Pedig csak egy mondatot szeretnénk hallani:

„értem, amit érzel.”

Nem akarjuk, hogy sajnáljanak.

Nem akarunk teher lenni.

Ez az utolsó dolog, amit hallani bírnánk:

hogy gyengék vagyunk.

Ezért hát eljátsszuk a rendben levést.

Mosolygunk.

Reagálunk.

Nevetünk ott, ahol már rég nincs bennünk hang.

És közben lassan megtanuljuk,

hogy a fájdalmainkkal egyedül kell együtt élni.

Mert a legtöbben nem beszélünk róla,

mennyire nem vagyunk jól.

Mert már láttuk, milyen érzés,

amikor valaki csak figyel —

Attól hogy te mindenkin segíteni akarsz,

Az nem azt jelenti hogy rajtad bárki is fog.

Kedves Barátaink!

Egy ideje (az anyagi problémák mellett) azzal is küszködünk, hogy szinte teljesen visszaesett a tartós élelmiszeradomány mennyisége mindenütt. Hiába kapjuk a kétségbeesett levelet a rászorulóktól, nemhogy nekik nem tudunk sokszor élelemiszercsomaggal segíteni, de most már (október 7-e óta) nem kapunk támogatást a központi konyhánkra sem, így a napi 655 adag ételhez is segítséget kell kérnünk. (Óvodásaink, iskolásaink, hajléktalanok és nehéz helyzetben lévő dolgozóink számára főzünk.)

Kérjük, ha a Dankó utcában járnak, és tehetik, hozzanak nekünk tartós élelmiszert, cukrot, tejet, lisztet, teafüvet, zsírt, margarint, konzervet. Nagyon örülünk búzadarának, lencsének, sárgaborsónak. Boldogan fogadjuk a gyerekek számára a száraz szalámit, sajtot, gyümölcsöt, zöldséget, édességet.

A Domestos és a folyékony szappan kelendőek még nagyon.

Sajnáljuk, hogy meg kell említenünk, de kérjük, csak olyasmit hozzanak, aminek a szavatossága nem járt le. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a 2016-ban lejárt liszt, vagy két éve lejárt tartós tej nem kiosztható, ellenben nagy gondot jelent megszabadulni tőlük. Tekintsük embernek rászoruló felebarátainkat is!

A Dankó u. 11. szám alatt éjjel-nappal várja adományaikat a portaszolgálat. Kérdéseikkel, felajánlásaikkal keressék Borsányi Aranka kollégánkat. Telefon: +36 70 459 36 81. E-mail: [email protected]

Hálásan köszönjük!

(2023. október 18.)

Szarul voltam most még szarabbul vagyok, ez van az élet igazságtalanul oszt lapot…

Olyan jó volt gyerekként nem gondoltam, hogy fájni fog minden emlék.

Egyre rosszabbak az esték.

Semmihez sincs kedvem,

Erős voltam sokáig aztán én is gyenge lettem!

Nem tudom mit tegyek, hogy a múltamat felejtsem.

Túl sok idő telt el, hogy ami menthető azt mentsem.

Mennyi barát volt mögöttem, most pedig egy sem.

A depresszió mély gödör en pedig bele estem.

Régóta nem találom a kiutat, amit mutatok az csak kirakat.

Most pihennem kell kicsim egy kicsit, de te ne várj meg.

Látom a szemed most is kisírt, de ne bánd meg…

Nem akarom tönkre tenni a te életedet is.

Tudom egyszer jól vagyok aztán meg nem is.

Ne aggódj jó helyre kerülök biztos vagyok benne, a Földön nekem ez az élet már csak szenvedés lenne. 🖤

Most azt kérdezed, hogy téged miért nem nézlek? Erre az elmém válaszol: öld meg magad, itt egy kész terv.

Megpróbáltál meggyógyítani egy szívet amit nem te törtél össze.

Most az egyszer nem kérdezem meg, hogy velem jössz-e…

Több mint ezer traumát láttam gyerekkoromban.

Mindenki azt gondolta: ezt már feldolgozta.

Mégis megzuhantam a mélybe vagyok megint,

Ismerős ez a hely jó párszor jártam már itt.

Nem vagyok jól ezt mindenki tudja,

De mégis a karját csak kevés ember nyújtja.

Istenem ,vajon miért fordult el mindenki tőlem?

Magamba nézek az én hibám, mindenkit ellöktem!!

Szenvedtem eleget..igen tudom, más is.

Ne csak nézz körül, hanem láss is!

Mentális betegség sajnos népbetegség.

Annyit kérek a sírom ne -e földre temessék.

Az élethez vagy a halálhoz vagyok a gyengébb?!

Nem tudom eldönteni, de mostmár nagyon mennék…🥀