#kincs

Emlékszem, hogy oviban volt egy János nevű nagycsoportos, amikor középsős voltam (kis-középső-nagy egyben volt a mi ovinkban). János kurva ijesztő volt, tekintélyt parancsolt és ezt a tekintélyt ki is élvezte, mert mindenkinek az uzsonnája ha úgy gondolta János - Jánosé volt.

Jánosé volt a LEGO monopólium is a csoportban, és minden héten legorobot tournamenteket (a levegőben összeütköztettük és akié kevésbé sérült, az nyert) rendezett, ami kb. úgy nézett ki, mint az orosz választások az elmúlt ~20 évben, bárki indulhatott rajta, de mindenki tudta, ki fog nyerni, mert János akkor módosította az alkotmányt, amikor akarta. Mindenki, aki aznap kiesett délelőtt, János elkérte az uzsonnáját és boldogan ment haza (a valószínűleg igencsak boldogtalan, csonka családjához :().

Egyik bajnokság harmadik napján megvilágosodtam. Mi lenne, ha csinálnék egy kibaszott TÉGLÁT. Megcsináltam a téglát, mindenki ki is nevette, hogy de béna, János meg már pavlovian nyáladzott az eperlekváros buktámra, mert hogy aznap biztos én esek ki. Természetesen nem így történt, János kurva ideges volt, de szó nélkül viselte a “döntetlent” közöttünk, mert volt még kieső, akinek bebúrhatja a buktáját aznap.

Eljött az elődöntő napja, amikor János előállt egy ugyanolyan téglával, mint amit előző nap én csináltam, és amikor a szerdán hiányzó Ádámka kinevette a kisgyermeki őszinteséggel, homokot ebédelt. Újra “döntetlen” lett a vége, mert Ádámka egyenes úton ki is esett, szóval tudtam, hogy holnap vagy megvernek, vagy megeszik az uzsonnámat. A PÉNTEKI uzsonnámat, a kakaós csigát. A KAKAÓS CSIGÁT. Nem hagyhattam.

Pénteken remegve mentem be ördögi tervvel a fejemben. Fogtam a téglámat, és pár elemet kicseréltem a keréktartó elemekre, így “tüskék” is voltak a robotomon. Jánoson láttam, hogy megy fel a pumpa, amikor szemtől szemben álltunk a döntőben és teljes erőből csapta a robotomhoz az övét, mire szaladtak oda az óvónénik, hogy mi a faszt csinálunk, ki hal meg éppen. Hát, ami meghalt, az egyedül János összes reménye és boldogsága volt: a robotjának a lapján lyuk és törés látszott. Nyertem.

Jánosért jött az anyukája miután felhívták az óvónénik, hogy milyen veszélyes dolgot csinált, ráadásul rongált és amúgy hallottuk, ahogy üvölt vele kifelemenet az anyuka, de akkor csak az érdekelt, hogy nemhogy legyőztem Jánost, hanem mivel János nem maradt uzsonnára… A kakaós csigája… JÁNOS KAKAÓS CSIGÁJA. Engem. Illet.

—