Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztály

A képen a Füzesabonyi kultúra több mint 3500 éves bronztűi láthatók. Egykor egyszerű használati tárgyak voltak. Ruhát fogtak össze, köpenyt rögzítettek, talán egy ünnepi viselet részei voltak. Viselőik számára hétköznapi eszközök voltak – számunkra azonban felbecsülhetetlen értékű történelmi források.

Egy nagyon különleges közösségi terepbejárást tartottunk a magyar költészet napján. Farkas Kornélia lakossági bejelentése nyomán, Seres Nándor a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi őrének segítségével és a fémkereső műszeres önkéntesek lelkes részvételével (Ináncsi Szabolcs, Vadász István, Szinger Péter, Csizi Szabolcs Krisztián, Balogh József, Sátán Ádám, Sátán Vince Kristóf, Pethő József, Karajz Csaba, Révész István, Madaras Zsolt, Molnár Tamás és Monyók Kristóf) lelőhelyrevíziót végeztünk a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet területén. A lelőhely mind területében, mind az ismert korszakok tekintetében jelentősen bővült és rengeteg izgalmas lelet látott napvilágot a nap folyamán. A kultúra és a régészet iránt érzett közös érdeklődés és szeretet kovácsolta együttműködések ékes példája ez a sikeres nap. Köszönjük Farkas Kornéliának a bejelentést, Seres Nándornak és a Bükki Nemzeti Parknak a helyszín biztosítását és a fémkereső műszeres önkénteseink állhatatos munkáját!

A csapat

Pethő József és találata - ezüst pipere készlet.

Ezüst pipere készlet.

Balogh József és egy különleges fibula.

Bronz fibula (5-7.század)

Antonius Pius ezüst érme.

Hun kori ezüst csat.

🎂Május 8. a nagyszerű David Attenborough születésnapja alkalmából egy állati jó napról hozunk fotókat a gönci ásatásunkról! ☺️

Már a humuszolás során egy nagy lapos köre bukkantunk az I. kutatási szelvényünkben, melyet a gép elmozdított ugyan a helyéről, de tovább nem bolygattuk.Később az árok bontása során újabb és újabb nagyméretű köveket találtunk, melyeket élükre állítva, nagyjából téglalap formában helyeztek egy gödörbe, ennek tetején lehetett az említett lapos kő. A kőpakolás egy edényt rejtett. Vajon mit tartalmazhat az edény? Mit találunk még a kőpakolás alatti betöltési rétegben? Mi lehetett a funkciója, áldozati hely, netán sír? Eddig annyi bizonyos, hogy az árok betemetését követően helyezték ide a köveket, az edény pedig a késő neolitikum idejére keltezhető. További részletekkel a feltárását követően jelentkezünk, addig is mutatunk néhány fotót Baranczó Benedektől. 😊

Újabb ásatási hírek érkeznek Göncről :)

Video1

Gönc a körárkaival begyűrűzött az Agendába is :) A műsor 7. percétől kis színes látható a feltárásról. 😊

Video2

És néhány madártávlatból készült fotó Baranczó Benedek jóvoltából:

Múlt héten egy háromnapos nemzetközi konferencia keretében kollégáink egy poszterrel képviselték a múzeumot. A World in Motion - Between Tradition and Transformation in the Tumulus culture along the Danube konferencia három napján összesen 32 előadás és 8 poszter került bemutatásra, melyek a középső és késő bronzkori kultúrák alakulásával, új tendenciák megjelenésével foglalkoztak.

A fenti linken az előadások absztraktjai és a poszterek rövid (angol nyelvű) ismertetése elérhető.

Kíváncsiak lennétek a miskolci múzeum "Lords of the (grave) rings" poszterének ismeretésére? Csináljunk egy rövid videót? 🙃

A sör és virsli ünnepe...

Ha igazán szép környezetben, izgalmas történetek és középkori tárgyak társaságában töltenéd a majálist, gyere el a Zemplénbe, Háromhutára. És ha tennél valamit egy pálos kolostor megszépüléséért, akkor hozz magaddal egy pár munkáskesztyűt is. 🧤

Egy igazi május elseje nem telhet el társadalmi munka és közös ebéd nélkül. A sör/borcsapot már be is készítettük hozzá...Téged is várunk! ☺️

A terepi kutatás első lépéseként pár nappal ezelőtt kitűztük a szelvényeinket. Három szelvényt, három kutatószondát tűztük ki. Ebből egyikben a körárok helyezkedik el. Következő lépésben a kitűzést követően pedig tegnap elvégeztük a gépi humuszolást.Már most nagy mennyiségű leletanyag került elő. Hogyha téged is érdekel a folytatás, akkor a következő videóban beszámolunk a további munkafázisokról és az ásatási eredményekről is.

Első videó

Akik folyamatosan követik a Facebook oldalunkat, tudják, hogy Gönc határában tervezünk terepi kutatásokat. Így a lelőhelyen nemrég elvégeztük a gépi földmunkát. 🌞

A felső termő réteget kanalas kotró segítségével távolítottuk el.

Távolban a Tátra csúcsai 🏔️

Térképen a kitűzött szelvények helye - illetve a korábbi geofizika eredményei.

Március végén új régészeti feltárásba kezdtünk. 🤩

Ehhez kapcsolódóan egy rövid videósorozatot indítottunk, amelynek első három része az eddigi kutatások eredményeit mutatja be. A további részeket már a terepi munkával párhuzamosan készítjük majd, így a nézők folyamatosan követhetik az ásatás menetét. 🎥 🕵️‍♀️

A videósorozat célja egyrészt a különleges lelőhely bemutatása, másrészt pedig az, hogy bepillantást nyújtsunk a régészeti terepi munka mindennapjaiba. 😊

A tervezett feltárás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg (Pályázati azonosító: 503134/470). További támogatóink, a telektulajdonosok: Kiss Ambrus, Kissné Forgács Julianna (Borsó-hegy zöldség és gyümölcs)

Talpunk alatt - videó sorozat 1. rész

Talpunk alatt - videó sorozat 2. rész

A tél és a tavasz eleje jobb esetben a kutatásról, dokumentáció és publikáció készítésről szól a régész életében. Az ilyen majdnem hogy uborkaszezonban érdekes dolgokra bukkanhat az ember a múzeumban. A központi gyűjteményben van egy kis dobozka, benne római kori leletekkel, egy részük Aquincumból, más részük ajándékozásból vagy kölcsönzésből került be, azonosító számaikat az 1920-as, 30-as években kapták.

Ezek között volt egy érdekes, háromszög formájú, áttört díszű, egykoron zománcozással díszített, kb. 10 cm hosszú, bronz ruhakapcsolótű vagy fibula. Ismerősnek, de mégis idegennek hatott, ezért utána néztem, felhasználva a modern technika lehetőségét, a Google Lens-t. Régészeti tárgyak esetén nem mindig hoz pontos eredményt, de most az egyszer sikerrel jártam: a Kijev kultúra fibulája, amit Kr. u. 3–5. századra lehet tenni. Erről a régészeti kultúráról itthon viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk, nagyrészt mivel a Kárpát-medence határin túl, a mai Kijev térségében terjedt el. Többnyire orosz nyelvű szakirodalommal rendelkezik, így a kíváncsiságommal felvértezve elkezdtem bújni a cirill betűs cikkeket, mígnem megtaláltam a tárgy tipológiai leírását, G. F. Korzukhina 1978-as művét.

Ebben érdekes módon teljesen azonos típusról szerepelt rajz, mint a mi gyűjteményünkben lévő darab. Lelőhelynek Сирма-Бешмий volt feltüntetve, gondoltam is magamban, hogy milyen furcsa, hogy Szirma a lelőhely neve, viszont ilyen nevű település nincs se Ukrajnában, se Oroszországban. Egy frissebb publikáció elterjedési térképével és a katalógus átböngészésével jött a fejrecsapás pillanata, hiszen ez Szirmabesenyő, ráadásul a Szirmay gyűjteményből származik a fibula a hátoldalán lévő címke szerint. Korzukhina Lossonczy István 1903-as Archaeológiai Értesítőben található közlésére hivatkozott, ami a Borsod-Miskolci Múzeum első kiállítását ismerteti. Itt megemlíti az Aquincumból származó római leleteket, valamint ezt a Szirmay gyűjteményből származó bronz fibulát rajzzal.

Körbeértünk, publikált, tőlünk keletre ismert tárgy, valószínűleg Szirmabesenyőről. De hogy került ide? Itt jön a képbe a Kijev kultúra nyugati szomszédja a Marosszentanna-Csernyahov kultúra, amely az 5. század elején megjelent a Kárpát-medence belső területein, többek között Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is. Feltételezhető, hogy hozzájuk kapcsolódhat, de nem lehet kizárni a 3–4. századi eredetet sem. Sajnos a pontos előkerülési körülmények ismeretlenek, de a tárgy újrafelfedezése nagy örömmel töltött el, hiszen ennek a fibulának ez a legnyugatabbi előfordulása.

🪔Korábbi ásatások raktári dobozaiban is kincsekkel lehet ám találkozni. Kommentben várjuk a tippeket, hogy mi is lehet ez a tárgy szerintetek!? 😄

🎙️Illetve ha már megtettétek a voksot, akkor az alábbi interjút meghallgatva fény derülhet az igazságra is 😏

Gyakran érdeklődnek arról, hogy egy-egy tárgy miért töredékes, miért nincs kiegészítve, és miként zajlik egyáltalán a restaurálás? Röviden összefoglalva első körben megtörténik a tárgyak tisztítása, majd a száradást követően jön a 3D puzzle! 🧩 :D Ezt követi a ragasztás, majd a régésszel egyeztetve adott esetben a kiegészítés zárja a sort. Ez sajnos nem mindig lehetséges (ha nem megoldható, akkor annak oka általában az, hogy túl sok hiányzik az eredeti tárgyból ahhoz, hogy a pontos méreteire következtetni lehessen).

Késő rézkori (Baden) tál.

Késő rézkori (Baden) kétosztatú tál - fele :)

Kora rézkori, Tiszapolgár-kultúrához köthető edényke.

Kora rézkori, Tiszapolgár-kultúrához köthető áttört csőtalpas edény.

🎤A Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztályának 2025.évi munkálatairól beszélget az Európa Rádió munkatársával dr.Szörényi Gábor András osztályvezető.