#hunagrian

A kocsi szinte üres volt; alig volt pár utas. Épp a Wrecking Ball szólt a fülemben. A jobb kézfejezmre támaszkodva néztem ki az ablakon, így éreztem rajta a még imént szívott cigi aromáját. Hirtelen bevillant az arcod. Aztán szép lassan rajzolódott ki az egész; Fekete felcipzáratlan kabátban álltál, kezed a zsebeidben, válladat pedig - a hideg miatt - felhúztad. Tovább szívtam tüdõmbe a füstös illatot s a kép úgy lett egyre intenzívebb. Göndör hajad viccesen állt épp, bal oldalra ‘fésülve’; kabátod gallérjából szégyenlõsen néztél fel. Újabb mély levegõt vettem. Már nem öt méterre álltál tõlem és nem az iskolaépület elõtt. Fehér bõrödet láttam; ajkaimmal, nyelvemmel nyakadat éreztem; fekete fürtjeid összeakadnak az én barna tincseimmel. A szobámban álltunk az ágyam végében.

2019.01.05. 20:07

"Nem hagyhatjuk hogy vége legyen. Nem szabad,hogy vége legyen. Nehéz lesz. De kitartónak és erősnek kell lennünk.

Fogjuk majd úgy érezni hogy már nem bírjuk, de pont akkor kell ott lennünk egymásnak. Majd ha úgy érzed hogy vége nekem ott kell lennem téged visszatartani. És majd ha én érzem úgy,akkor neked kell visszahúznod.

Erről szól egy kapcsolat."