#estiembudapestbme

Este megérkezett a társaság többi része is, elmentünk egy közeli parkba ismerkedős játékokat játszani, utána pedig egy közeli bár kinti részén ültünk le kártyajátékokat játszani. Mivel a StartUp Lab egy business booster volt, azaz work hard esemény, így hamar véget is ért a bulika, mindenki készült a másnapra.

El is jött a hétfő, hivatalosan is elkezdődött az esemény. A megnyitón meg is tudtuk, hogy a feladatunk a héten egy olyan StartUp ötletének kidolgozása, ami a Real Betis Balompié (sevillai focicsapat) számára nyújt valamilyen Blockchain megoldást. Kihirdették az 5 fős csapatokat is, amikben dolgoztunk a hét folyamán. Mindegyik csapat nagyon sokszínű volt, mindenhol volt legalább egy Business, egy Kreatív és egy Informatikai beállítottságú ember, amiket a jelentkezéskor leadott kérdőív alapján állítottak össze. Nagyon tetszett ez a fajta felállás, hiszen ilyen csapatban még nem dolgoztam ezelőtt. Különleges volt a csapatban az is, hogy a 15 külföldi résztvevőhöz 15 spanyol helyi ESTIEMer is csatlakozott hozzánk, így szinte az egész LG-t volt lehetőségünk megismerni a hét folyamán.

Első nap kaptunk egy tréninget a Blockchainről, aminek mindenki nagyon örült, mivel senki sem tudta igazán mit is jelent ez a technológia pontosan, arról nem is beszélve, hogy mi köze lesz ennek a focihoz. (A tréning után sem nagyon tudtuk mit is fogunk kezdeni a feladattal, de lelkesen elkezdtünk ötletelni és nevetni a helyzeten). Ezután kaptunk egy rövid kiképzést a prezentációs technikákról, hogyan érdemes befektetők előtt prezentálni, milyen is a győztes testbeszéd és milyen nagy szerepe van az előzetes mentális felkészülésnek egy prezi sikerességében. Nap végére minden csapat megállapodott milyen megoldáson fog dolgozni a hét hátralevő részében. Estére a szervezők elvittek minket koktélozni, kicsit ki tudtuk pihenni az egész napos gondolkodást.

Kedden mozgalmas napunk volt, reggel megismerkedtünk egy spanyol startup történetével, ami az ajtózárak elektronikussá tételével tört be a piacra. Ellátogattunk az Espacio Res nevű inkubátorba is, ahol találkoztunk egy sikeres spanyol vállalkozóval, aki segített nekünk a prototípusok megtervezésében és megnézegettük éppen 3D nyomtatóban készülő routerét. Délután zajlott le a city tour is, ahol megnéztük Sevilla legszebb helyszíneit, a csodálatos Plaza Españat és a Guadalquivir partján élveztük a vacsorát. Sokan mondják, hogy Sevilla az egyik legszebb LG, most ezt Virággal mi is meg tudjuk erősíteni, ide érdemes eljönni!

Szerdán és csütörtökön a főszerep a csapatmunkáké volt. Mindenki lelkesen dolgozott a StartUp ötletén és készült a végső prezentációra, ahol egy szakmai zsűri előtt kell bemutatnia mindenkinek az ötletét. A dolgozós órákat 1-2 előadás törte meg különböző témákban: kaptunk pénzügyi terv elkészítéséhez hasznos tanácsokat egy helyi banktól, megismerkedtünk egy diákok által üzemeltetett jegyzet megosztó StartUp-al, illetve elmentünk az El Cubo nevű inkubátorba is, ahol kaptunk 10 könyv ajánlást, amik az alapját adják egy sikeres vállalkozásnak. Ennek a találkozónak volt egy nagyon hasznos tanulsága, mégpedig az, hogy ha van egy StartUp ötletünk, akkor igyekezzünk minél több embernek elmondani, kikérni a véleményüket és aszerint dolgozni rajta tovább, hogy tényleg megfeleljen majd a piaci igényeknek. És ne féljünk attól, hogy ellopják az ötletet, mert egyrészt úgysem a teljes koncepciót hallhatták tőlünk az elmesélésünk alapján, több van a fejünkben, mint amennyit elmondtunk, így ha el is akarják lopni, máshova fog kifutni a projekt. Másrészt mi előrébb járunk a folyamatban, mint aki ellopná, hamarabb jutunk majd el a célhoz.

Közben sor került az International nightra is, ami csodálatos hostelünk picinyke konyhájában lett megszervezve. Volt rengeteg sangria és mindenféle finom étel. Szegény éppen beteg főszervezőnknek minden egyes italt végig kellett kóstolnia az este elején, Virággal nagyon büszkék voltunk rá, hogy egyedül a magyar Tokaji Aszu megkóstolása után nem vágott fejeket Fran. Az este különleges volt, egyrészt kiderült az egyik spanyol résztvevőről, hogy hivatásos bűvész, és rengeteg teljesen beteg kártyatrükköt mutatott be Nekünk, amiket még mindig fel nem fogok hogyan csinált. Másrészt egyszercsak feltűnt Nekünk, hogy a hostel tulaja az asztalon ropja a táncot 60+ létére. Nagyon jó kis este volt.

Utolsó napon mindenki lázasan készült a végső prezentációra, mindenki a ppt-t szépítgette és motyogta magában a szövegét. Mindenki várta nagyon ezt a napot, hiszen egymás megoldásait is most ismerhettük meg, eddig mindenki titokban dolgozgatott saját koncepcióján, bár az El Cubo előadás után mindenki kicsit nyitott és elkezdte mesélni és validálni ötletét. A prezentáció nagyon jól sikerült mindenkinek, teljesen más ötletek születtek, ami nagyon tetszett is a Betis kereskedelmi igazgatójának. A hét nyertese egy olyan csapat lett, akik a foci stadionokban levő szemétszedést forradalmasították különleges gépecskéjükkel, nyereményük az volt, hogy az esti meccsre ellátogathattak. Mi többiek is nagyon élveztük az estét, ellátogattunk közösen egy tapas helyre és finom Vino Tinto-val búcsúztattuk az eseményt.

Másnap reggel Virággal ketten útra keltünk és nyakunkba vettük a várost, mivel gépünk csak másnap reggel indult, volt egy teljes napunk az event után várost nézni. Elmentünk egy csodaszép kilátóba a város közepén, megnéztük a katedrálist, sétálgattunk a gyönyörű szép zsidónegyedben, megnéztük a híres kerteket is, megcsodáltuk a kirakatban levő Feria ruhákat is, közben meg-meg álltunk egy-két sangriara a teraszoknál. Az estét pedig egy királyi vacsorával zártuk a katedrális közelében.

A vasárnap reggel kalandosan indult, kiderült, hogy Sevillaban éppen maraton zajlik és a reptéri busz nem jár. Virággal éppen a B tervet készítettük, amikor elkezdték az összes közlekedési eszközt lezárni körülöttünk. Hiába álltunk egy tér közepén, ahol kb 5 féle jármű közlekedik, minden hirtelen leállt. Egy német pár verődött hozzánk, akik szintén hasonló cipőben jártak mint mi és közösen hívtunk egy méregdrága ubert. Kb 30 perc várakozás után jöttünk rá, hogy mivel minden le van zárva, így hozzánk a taxi sem fog eljutni hiába mondta a sofőr nagy lelkesen, így rohanva elindultunk az uber felé. Ennek az lett a vége, hogy bőrönddel és minden cuccunkkal a nyakunkban átrohantunk a futók között keresztbe négyen. Ennyi káromkodást még egyikőnk se kapott a nyakába, de mivel 30 perccel a kapuzárás előtt még mindig Sevilla belvárosában voltunk, így sok lehetőségünk nem maradt, mint szaladni. Végül kb. 5 perccel kapuzárás előtt be is estünk a reptérre, amin gyorsan végigsuhantunk, így még egy frissen facsart narancslé megivására is maradt idő.

Összességében azt kell mondanom, hogy ez egy nagyon jó esemény volt, nagyon sok klassz embert ismertem meg, nagyon sok hasznos dolgot tanultam a vállalkozásokról és azok elindításáról, Sevilla gyönyörű és az LG is csodálatos, minden energiájuk benne volt az eventben. Szóval ha azt látjátok, hogy LG Seville eventet szervez, mindenképp csapjatok le rá!

Anitával, Robival és Gyulával indultunk Budapestről, majd Londonban csatlakoztak hozzánk Zsófiék, akik egy nap alatt kisebb-nagyobb sikerekkel felfedezték a várost. Megérkezve Lyonba már mindannyian nagyon izgatottak voltunk, megkerestük hostjainkat, majd az egyetemet, ahol az első közös vacsi és ismerkedés várt ránk. Aha, az egyetemet nem volt nehéz megtalálni, annál inkább a nekünk megfelelő épületet, de legalább párszor körbesétáltuk a tömböket, ezzel hozzájárulva egy mozgásban gazdag életmódhoz, de idővel kaptunk segítséget.

Szerintem mindenki számára különleges élmény volt a Raclette sütő használata a vacsorához, egy ,,elektromos grillen” krumplit, sajtot, sonkát sütöttünk és jókat szórakoztunk azon, kinek hogyan,hova folyik a sajtja (mert az jutott egész héten rendes mennyiségben.)

Az első napon sajnos az időjárás nem igazán kedvezett nekünk, szakadt az eső, de a rendkívül rugalmas szervezésnek (illetve a monszunálló esőkabátomnak) köszönhetően ez se okozhatott problémát.

Megnéztük a város egyik múzeumát, amit a Musée Des Confluences név illet. Nem vagyok egy múzeumba járó típus, de kifejezetten kevésnek éreztem az ott eltöltött 2 órát. Legjobban a börtönös bezártságos terem tetszett. Ezután elmentünk tacot enni,  ami mindenkinek nagyon ízlett (természetesen ez is krumplival volt töltve), mondjuk esőben az út azért kalandos volt, főleg azoknak, akik egy sportcipőben esernyő nélkül vészelték át a napokat. Gyuró például bakancsban jött, de másnapra se száradt meg  a cipője, még a radiátor alatt se, amit amúgy se nagyon szerettek használni, még a hideg ellenére sem.

Délután egy lézerharc keretén belül mérethettük meg magunkat, szerencse, hogy erre itthon előtte egy héttel pont ,,edzettünk” egyet. A kis testmozgás után természetesen mindenkinek nagyon jól esett a borkóstolás, amit az egyetem egyik termében rendeztek nekünk. Nagy szakértelemmel meséltek nekünk a poharunkba töltött borokról, mi meg lelkesen gyakoroltuk és próbáltuk elsajátítani a megfelelő technikát, hogy felfedezzük a vörösborunkban az esetleges mandulaízt. Nekem ez annyira nem sikerült, szóval továbbra is csak a bor megivásához értek, viszont sose fogom elfelejteni, ahogyan Zsófi a szürcsölős technikát gyakorolta mellettem, néha majdnem megfulladt, viszont a végére szinte profivá vált.  

Este különböző apartmanokban ivós játékokat játszottunk, jó hangulat kerekedett, összeszokott a csapat, illetve ezt csak a csodálatos óriási pelyhű havazás koronázhatta meg, ami azért az esőnél jóval kellemesebb és gyönyörűbb volt.

Őszintén bevallom a kedvenceim a közös reggelijeink voltak, ilyenkor mindenki összegyűlt és megosztottuk egymással az éjszaka eseményeit, jókat nevettünk. Aki később érkezett, annak csak a maradék jutott, de én szerencsére mindig teljesen jól laktam és végig tudtam kóstolni mindent, ezzel erőt gyűjtve a naphoz.

Na jó előbb hazudtam, mert az igazi kedvencem az a hatalmas park volt, amiben a vonattól kezdve a random zongorán és botanikus kerten keresztül az állatkertig minden volt. Kifejezetten jó ötletnek tartottam, hogy 2 csapatra osztottak minket és különböző játékos, fényképezős feladatokat megoldva kellett megtekintenünk a kínálatot. Itt készültek a legjobb képek és az időnk is csodálatos volt. Amikor a fiúk kitalálták, hogy úgy csinálnak mintha bedobnának a patakba, akkor kicsit megijedtem, de Benedekék olyan stabilan tartottak, hogy a félelem hamar elillant.

Életem első International Night-ján vehettem itt részt, nagyon tetszett a sok francia sajt, amit hoztak, ők meg hihetetlenül lelkesen kóstolgatták a pálinkáinkat és a túró rudit.

Természetesen az elengedhetetlen franciaóra se maradhatott el, de sajnos a hosszútávú memóriámba azon kívül, hogy fázok, illetve hogy mi a nevem, nem nagyon sikerült mit eltárazni. Ezt követően ismét csapatokra lettünk osztva, majd egy receptet és egy címet húztunk, megkaptuk a hozzávalókat és elkészítettük a vacsoránkat. Ez is tök izgi volt, kicsit konyhatündérekké válhattunk. Este meg jóízűen megettünk mindent. A buli nagyon jó volt, Zsófi táncát, Mikesnek hála, már az egész LG ismeri. A tömegközlekedés jól ki van építve, bár szerintem éjszakai is lehetne, de valahogy mindig mindenki hazakeveredett, gyalog, rollerrel, biciklin vagy akár egy random bevásárlókocsiban.

Utolsó nap a várost is sikerült kicsit körbejárni, itt is tök jól működtek a kis feladatok/kérdések, hogy jobban meg tudjunk ismerni egy-egy nevezetességet.

A péntek esti havazás már meghozta a kis télies hangulatot, ezt fenntartva korcsolyázni mentünk különböző előképzettségekkel, de szerencsére ezt is mindenki épp végtagokkal megúszta. Ez azért is volt fontos, mert a jégpályáról rögtön salsazni indultunk. Itt annyira nem volt kedvező a 12:4-es fiú:lány arány, de cseppet sem éreztük kisebbségben magunkat a napokban, megalapítottuk a GirlsGang-et, aminek vasárnap estére már a fiúk is tagjává váltak és együtt toltuk a különböző helyszíneken a jellegzetes kézmozdulatunkat.

Sajnos hamar eljött az este, a gálavacsinkat is az egyetem egyik termében rendezték meg, vörösszőnyeget terítettek nekünk és ők készítették a finomságokat.

Fantasztikus csapat jött össze, rengeteg élménnyel gazdagodtam, kedvet kaptam a további utazásokhoz és most már bátran felülök akár egyedül is egy repülőre.

Szerintem nagyon jó ötlet volt ezt az utat választani első ESTIEM event-nek. A lyoni LG kiválóan megszervezt és mindenkinek ajánlom, hogy egyszer látogasson meg egy általuk rendezett event-et, mert hatalmas, felejthetetlen élmény lesz.