Egy szlovák hölgy, aki nemcsak egy világhĂrű svájci bank fĹ‘nöke, de mĂ©g a 100 legbefolyásosabb svájci nĹ‘ közĂ© is bekerĂĽlt
Öt országban is éltem, de eddig még soha senki nem adta tudtomra, hogy alsóbbrendű vagy értéktelen embernek tart azért, mert Szlovákiából származom.
Amit Lucia Waldnerová (35) ilyen fiatalon elĂ©rt, attĂłl az embernek leesik az álla. És mindez mĂ©g messzirĹ‘l sem jelenti a vĂ©gĂ©t, hiszen ha nincsenek tervei Ă©s cĂ©ljai a jövĹ‘re nĂ©zve, akkor egyszerűen unatkozik. Lucia az USA-ban, NĂ©metországban, Nagy-Britanniában Ă©s Belgiumban is tanult, illetve dolgozott, ám az elmĂşlt hĂ©t esztendĹ‘ben Svájcban tevĂ©kenykedik. A fiatal szlovák származásĂş hölgy villámgyorsan a svájci bankszakma Ă©lvonalába kerĂĽlt. Lucia a világhĂrű Credit Suisse svájci nagybank egyik fĹ‘nöke, ahol nemcsak az ĂşjĂtásokĂ©rt felelĹ‘s, de a jövĹ‘ bankmodelljĂ©n is dolgozik, emellett pedig a svájci tĹ‘zsdĂ©n tart elĹ‘adásokat a bankároknak. Mindezt idegenkĂ©nt teszi, hiszen valĂłjában a szlovákiai NyitrárĂłl származik.
 Amellett, hogy az elnök kabinetjének igazgatója, még a tekintélyes svájci bankóriás, a Credit Suisse kutatóközpontját is Ön is vezeti. Hogyan tud egy ilyen fiatal, ráadásul Közép-Európából származó hölgy bekerülni a svájci banki elitbe?
 KonkrĂ©tan nem terveztem ezt az egĂ©szet, csupán annyit tudtam, hogy kĂĽlföldön akarok letelepedni, Ă©s Ă©rdekes dolgokkal akarok foglalkozni. Az, hogy a bankszektor Ă©s az ország Ăgy rám talált, teljesen vĂ©letlen volt. TermĂ©szetesen, mindez nĂ©ha nagyon nehĂ©z, hiszen az attraktĂv szektorokban inkább a fĂ©rfiak dominálnak. A közĂ©p-eurĂłpai származás szintĂ©n nem nagy elĹ‘ny, hiszen nem arrĂłl vagyunk hĂresek, hogy olyan tehetsĂ©ggel rendelkeznĂ©nk, aminek nemzetközileg hasznát tudnák venni.
 A nemzetközi társadalomban elĂ©rt sikerem receptjĂ©nek van nĂ©hány alapeleme. Az elsĹ‘ Ă©s legfontosabb a vĂ©gzettsĂ©g. EnĂ©lkĂĽl mĂ©g az állásinterjĂş elsĹ‘ körĂ©be sem jut el az, aki Ă©rdekes pozĂciĂłra pályázik. A nagy cĂ©gek nem a nemzetisĂ©ggel, hanem a teljesĂtĹ‘kĂ©pessĂ©ggel foglalkoznak. Ezt pedig a vĂ©gzettsĂ©gben mĂ©rik. EzĂ©rt is ideális, ha az ember elit iskolában tanul, amit a legjobbak között vĂ©gez el, tehát vörös diplomával. (…) A másik alapvetĹ‘ dolog a szorgalom. Én mindig gyorsabban Ă©s hatásosabban dolgoztam, mint bárki más a csapatomban. A harmadik legfontosabb dolog pedig nem más, mint a kreativitás.
 A svájci tőzsdén a bankároknak tart előadásokat, emellett a svájci média beszélgetőműsorainak is állandó vendége. Úgy tartják, a svájciak zárkózott emberek és az idegeneket nem engedik magukhoz egykönnyen közel. Előfordult már, hogy valaki éreztette Önnel azt, hogy nem az országukból származik?
 Eddig mĂ©g nem. Miután elhagytam Szlovákiát öt országban is Ă©ltem, de eddig mĂ©g soha senki nem adta tudtomra, hogy alsĂłbbrendű vagy Ă©rtĂ©ktelen embernek tart azĂ©rt, mert SzlovákiábĂłl származom. (…) Engem Ă©rtĂ©kelnek, nem pedig a származásomat. Nagyon sok szlovákiai azt hiszi, hogy valakit az Ăştlevele alapján ĂtĂ©lnek meg, de ezt nem tudom megerĹ‘sĂteni – a nemzetisĂ©g irreleváns dolog, hiszen elsĹ‘sorban emberek vagyunk. (…)
 Bekerült a 100 legbefolyásosabb svájci nő közé. A százas ranglistába a Women is business magazin sorolta be. Mit gondol, mivel keltette fel a figyelmüket?
 Pontosan nem tudatták velem, hogy miĂ©rt választottak ki. A ranglistájuk a cĂ©gben elĂ©rt sikereket, a saját szektorra tett befolyást, valamint a szemĂ©lyes Ă©rtĂ©kelĂ©st tartalmazza. Amire rendkĂvĂĽl bĂĽszke vagyok az az, hogy a ranglistán rajtam kĂvĂĽl szinte egy idegen sem kapott helyet.
 Hogyan tekint a szlovák oktatásügy által nyújtott képzésre?  Ön szerint lehetséges egy szlovákiai egyetemen szerzet titulussal „megváltani a világot“?
 Én sohasem tanultam Szlovákiában. ElmĂ©letben bárki kĂ©pes „megváltani a világot“, hiszen ez nem az iskolátĂłl, hanem a karaktertĹ‘l fĂĽgg. Jelenleg a Szlovákiában szerzett titulus, sajnos, semmikĂ©ppen sem bizonyul kompetitĂv elĹ‘nynek. Ă–rĂĽlni fogok annak a napnak, amikor ez az egĂ©sz megváltozik.
 Ellátná valamilyen tanáccsal azokat a szlovákiai fiatalokat, akik külföldön szeretnének sikeresek lenni? Mire kellene ügyelniük, miképpen kellene haladniuk?
 Az elsĹ‘ Ă©s legfontosabb a nyelv. Nagyon sok ember kimegy kĂĽlföldre, de mindaddig nincs esĂ©lye arra, hogy Ă©rdekes munkát találjon, amĂg nem tudja tökĂ©letesen a helyi nyelvet. Az adott helyen az ember nem kĂ©pes elĂ©gsĂ©gesen elsajátĂtani a nyelvet, legalábbis eddig mĂ©g nem találkoztam olyannal, akinek ez sikerĂĽlt volna. Amennyiben nem sikerĂĽl kellĹ‘kĂ©ppen elsajátĂtani a nyelvet, abbĂłl csak hátránya lesz az embernek.
 Aztán persze dolgozni kell, de többet Ă©s jobban, mint a többiek. Nem szabad az elsĹ‘ napon remek fizetĂ©sre áhĂtozni. ElĹ‘bb be kell bizonyĂtani, hogy megĂ©rdemeljĂĽk, továbbá arrĂłl is tanĂşbizonyságot kell tennĂĽnk, hogy Ă©rdeklĹ‘dĂĽnk a cĂ©g Ă©s az ĂĽgyfelek iránt. Az utolsĂł tippem a bátorság. Ha tehetsĂ©ges vagy, akkor igenis kĂ©rni kell a fizetĂ©semelĂ©st, az elĹ‘lĂ©ptetĂ©st vagy bármi mást. Senki semmit nem kap ajándĂ©kba.
 A családon Ă©s a barátokon kĂvĂĽl mi az a hazai dolog, ami hiányzik Svájcban?
 RendkĂvĂĽl hiányzik a hazai konyha, a gĹ‘zgombĂłc Ă©s hasonlĂłk.
Sme.sk, Slovenka šéfuje prestĂĹľnej švajÄŤiarskej banke a je v rebrĂÄŤku top sto Ĺľien