#20200402

Raspberry Banana Cookies

Recipe source: Marsha’s Baking Addiction

えなこ 公式ブログ

諦めたら楽になれる。そんなことはもうとっくの昔にわかっている。いろんなものを捨てて手放して遠ざけてきたし、そうしてきたからこそ新しいものを迎え入れられるようにもなれた。だけどだからといって、かつて追い求めていたものが遺体のようになって眼前に横たえられたとき、悲しくならないわけがあるか。さめざめと泣いた。わかってもらえないことが辛い。

egyszer írtam rólad, azt azóta sem tudom elolvasni, valószínűleg ezt sem fogom.

a nemjelenléted idén szeptemberben tölti a tizenhetet, tavalytól már büntethető.

három dolgot kaptam tőled örökbe; a nevem, a cinizmusom, és a félelmem, hogy elhagynak;

tizenhat és fél éve nekem te vagy a

betűzzem?,

te vagy a

bocsi, nem akartalak megsérteni,

és te vagy a

ne haragudj, de rájöttem dolgokra, és jobb nekünk külön

is.

minden más megváltoztatható.

rosszabb napokon talán hiányzol, a jobbakon nem.

rosszabb napokon a pult előtt hezitálva eszembe jut az a grapefruitos sör, amit veled ittam, aztán hazamentem, és másnap reggel kiléptem az életemből, hogy utána sose láss viszont ugyanolyannak.

jobbakon egy vodkaszódát kérek három centi Royalból, hárman várunk nevetve a félhomályban, körülvesz valami zsibbadt hétfői pangás,

és nem gondolok rád.

de úgysem tudod meg, ahogyan azt sem, hogy tudom, hogy a szöveteidbe sosem karcolta szín a létezésem, csak másokét, akik végül úgyis tönkretettek.

mogyoró, kesudió, sör, kávé. túlélési ösztön.

hetek óta köztünk húzódó, el nem mondott mondatok, behelyettesítve egy mindenokéjólköszivel.

volt, hogy hozzád menekültem, most inkább tőled, el.

néha furcsa úgy felkelni, hogy még mindig vagy,

aztán másnap is

még mindig,

még mindig,

néha furcsa arra gondolni,

milyen lesz, ha