Sun&Moon

A nem kevés verésből, a kiabálva kelésből

A mai napig erre emlékeztetnek a sebeim

A mai napig mutatják a fájdalmat a szemeim

A mai napig olyan, mintha kellék lennék,

Mert én csak közbe jöttem, mint egy selejt melléktermék

Milyen szabadságot adtál? Minek ennyi elpocsékolt év?

Mi lenne, ha 20 év után álarcodat levennéd?

Mi ez a viccnek nevezett akármi?

A testvéreid és a szüleid azért vannak, hogy megvédjenek.

Drága bátyáim, nővérem és hugaim...ha kell az életem adom értetek...de ti nyugodtan tűritek, hogyha engem szidnak, sőt meg se halljátok.

Anya: nagyon szeretlek, sokszor megvédtél már, de elhidegültél tőlem.

Apa: rólad ne is beszéljünk, 2 éve nem láttalak, apának se tudlak hívni. Szánalmas vagy. Megbuktál mint apa.

Bátyáim: megbuktatok mint testvér, fáj, a szívem szakad meg értetek ha szomorúnak látlak titeket. De a húgod ha sír, meg se kérdeztek, hogy mi a baj.

Nővérem: neked kéne legjobban mellettem állnod, errefel letiltol mindenhonnan, szóba sem állsz velem.

Húgaim: nem vagyok a pénzes zsákotok. Akkor vagyok jó ha kell valami.

Csalódtam bennetek!

Gyűlöllek titeket!

2 hónapja, hogy elvesztettelek 😭😭

Mert idegeskedtem...

Mert cigiztem...

Mert sok energiaitalt ittam...

Mert nem vigyáztam rá...

Mama: Mi baj van kislányom?

Én: Csak rossz kedvem van Mama.

Mama: Mégis mitől?

Én: Azért mert szar ember vagyok.

Mama: Dehogy vagy az Kicsi, aki meg ezt mondta annak a szél fújja cserepesre a pofáját.

Már több mint 1 hónapja, hogy elhagytál. De az érzéseim nem fognak elmúlni.

Kövezzetek meg, de a ribancot aki életet adott nekem, soha nem fogom tudni úgy fel köszönteni, mint a nagymamát aki nevelt engem.