Értelmetlen az élet

Évek óta nem voltam fent Tumblr-ön.

Valaki még használja ezt a platformot?

Megélhetem naplóként lelkem sötétebbik kivetülését?

Dühös vagyok arra, hogy ennyire gyenge vagyok, dühös arra, hogy mindig csak cipelem magam előre, mintha egy terhes, vonszolós súly lennék saját magamnak.

Kívülről:

• Kedves, udvarias, mosolygós

• Végzi a munkáját, jelen van a társaságban

• Nevet, viccelődik, aktívnak tűnik

De a háttérben:

• Lefekvéskor szorong, sírhat, álmatlan

• Kimerült, üres, reményvesztett

• Értéktelennek érzi magát, akár öngyilkos gondolatai is lehetnek

Zsong a fejem,

Sebesre ütöm kezem.

Megfognék egy gondolatot,

Azt kapom mennyire szar vagyok.

Mindent mutatok, csak nem az igazat.

Lehullni sose fognak színfalak.

Színtelen lett mindenem,

Veszettség van én bennem.

Egyedül sétálok komoran,

Arcom kinéz halottan.

Szemem elárul mindent

Üresség van itt bent.

Ideje lenne megpihennem,

Vagy ezt meg nem érdemlem?

Magamat is el kellene hagyni,

Megfelelni másoknak és magamnak.

Céltalanná váltam, mert a céljaim elérhetetlenné váltak.