Buborék-vagyok-a-mentes-vízben

Gatinhos.

Azt érzem, hogy tompa vagyok érzelmileg, és talán kimerült. Most minden érzelmet olyan másképp élek meg. Nehéz ezt leírni, hogy mi zajlik bennem, de olyan mintha a bennem kavargó érzések is erejüket vesztették volna...

A halálra gondoltam. Eddig ebben láttam a kiutat, és az egyetlen megoldást. Azóta lett más megoldás is, mégis továbbra is jelen vannak nálam ezek a gondolatok, és továbbra is eldobnám az életem, mert ez már többről szól, nem csak arról, hogy ebben látom a kiutat...De erről az egészről ő nem tudhat, azt kell mutatnom, hogy jól vagyok....

Fáradt vagyok. Egyszerűen már nem érdekel, mi jön majd ezután. Csak hagyom, hogy a dolgok maguktól megtörténjenek.

Nincsenek "bizalmi problémáim" nekem "láttam már ilyet és tudom mi lesz a vége" problémáim vannak.