Titkos bibliotéka

Egyszer csak megjelenik majd az ajtóban, rám mosolyog azzal a mosollyal, tudod azzal, ami még a legrosszabb napodon is elfeledteti veled az összes gondod. Aztán erősen átölelne. S akkor újra úgy érezném, hogy nem bánthat senki. De ha bárki a világon megkísérelné, hogy fájdalmat okozzon nekem, ő úgy óvna engem, mint egy anyatigris a kölyökét.

De a fájdalmas igazság az, hogy már soha többé nem jön haza. Nem fogom látni, ahogy rám mosolyog. Nem fogja összeráncolni a homlokát, amikor valami balgaságot csinálok. S nem is fog megölelni. Soha többé.

Annyira hinni akartam ebben az általam kreált mesében, hogy még magamat is majdnem becsaptam. Majdnem. De a könyörtelen valóság utolért. Megkocogtatta a vállam és belesúgta a fülembe az igazságot, ami elől egy ideje már menekülök. S bár többször éreztem már magamon az érintését, eddig még sosem sikerült magával rántania...

Ez idáig.

S most a hazugság által alkotott szemellenző semmivé vált.

Végleg elhagyott. Magamra maradtam, a világgal szemben. Társam csak a kínzó fájdalom, a csillapíthatatlan harag vagy éppen a tehetetlenség.

Nincs többé, aki kivezessen a sötétségből a fényre, s az szépen lassan elnyel.

még mindig rád várok.

Elhaladnak mellettem,

úgy érzem elvesztem.

Könnyeimet nyelem

érted nyújtom kezem.

Magamra hagytál

csúnyán becsaptál.

Összeszorítom fogam

túlteszem rajta magam.

Összetörve állok

tovább nem várok.

Úgy, ahogy nem szeret senki sem.

Szeress őszintén s kedvesen

Enélkül el is dobhatod az egészet vesztesen.

Még kérésnek se hívnám.

Én egyszerűen megmondtam a Jóistennek, hogy nem vehet még el tőlem téged. Nem állok még rá készen, hogy nélküled éljek ezen a Földön. És biztosítottam arról is, hogyha kell a lelkem utánad megy a mennybe, vagy akár a pokolba is, és visszarángatja a lelked erre a világra.

Persze a Jóisten akarata erős, de azért én sem hagyom magam. S hogy mennyire erős az én szeretetem irántad, azt a Jóisten nagyon jól tudja. S azt is, hogy ez a szeretet nem múlik el soha.

- Persze, nézz csak bele a cipősszekrényembe.

Még kérésnek se hívnám.

Én egyszerűen megmondtam a Jóistennek, hogy nem vehet még el tőlem téged. Nem állok még rá készen, hogy nélküled éljek ezen a Földön. És biztosítottam arról is, hogyha kell a lelkem utánad megy a mennybe, vagy akár a pokolba is, és visszarángatja a lelked erre a világra.

Persze a Jóisten akarata erős, de azért én sem hagyom magam. S hogy mennyire erős az én szeretetem irántad, azt a Jóisten nagyon jól tudja. S azt is, hogy ez a szeretet nem múlik el soha.