#uppony

Ugye jártak már az Upponyi-szorosban?

Ha esetleg nem, okvetlenül kiránduljanak egyet Magyarország talán legszebb szurdokvölgyében. Egyik oldalban látványos mészkősziklák kopár mezői, másik oldalon függőleges sziklafalakkal határolt erdőségek, köztük a völgyben az Upponyi-patak, mely a Láz-bérci víztározó különlegesen szép tavába torkollik. Talán nem érdemtelenül fut a völgyben az országos kék túra útvonala is.

Tudják, hogy a patkó alakú szurdok mit ölel körbe? A völgy fölötti magaslaton áll a kicsiny upponyi Földvár. Noha a közhiteles lelőhelyadatbázisban Földvár névvel illetik, az erősség nevével ellentétben egy kővár. A 13. század végén emelt erődítés a völgy fölötti meredek, sziklás gerinc végében, ún. sarkantyú helyzetben áll. Újkori nevét minden bizonnyal romos mivolta eredményezte. Csonkakúp alakú magjában szétszórva kisebb-nagyobb omladozó, mohos falcsonkok pusztultak, míg a gerinc felé egy, ma is mély, köríves árok védelmezte az objektumot.

Egy miniszteri pályázat révén kissé megbolygattuk a szunnyadó földvárat. Késő nyáron és ősszel a romló falcsonkokat kitisztítottuk, előterében a terepet rendeztük. Kisebb ásatásunk során a csonkok egy egész falazattá álltak össze. Egy toronyszerű építmény 8 méter hosszú, 2,2 méter széles alapfala tárult fel.

 E falvastagság több szintes, akár 10 méternél is magasabb épületre utalhat, mely 8x8 méteres négyzet alaprajzú lehetett. Bár ezen falszakaszon kívül további terepi feltárást nem végeztünk, az őszi erdőben, a súrlófényes időben kirajzolódott mikrodomborzati elemek terepjelenségei alapján úgy sejtjük, hogy a toronyhoz egy hasonló nagyságú falazott udvar is csatlakozhatott. A szűk alapterületű várhegyen további épület aligha férhetett el.

 Vár és szomszédvár viszonya… Vár várat szül.

A Földvártól alig kőhajításnyira, a völgy túloldalán hasonló adottságú és méretű erősség magasodik, az Uppony – Dedevár. E helyszín még egyáltalán nem kutatott. Miért áll itt, farkasszemet nézve a Földvárral? Talán Uppony falu és környékének birtokos nemzetsége ágakra, családokra oszlott a késő Árpád-korban? A völgy egyik oldalát az egyik örökös fiú, míg a másik oldalát a másik fiú kapta? A fiúk várakkal demonstrálták hatalmukat egymásnak és a külvilágnak? Ha az egyik várat emelt, akkor a másik is követte? Számos kérdés és a válasz talán köztük lehet. Van még tehát min merengeni e szép helyen álló várakban a látogatónak.

Hasonló várhálózat ma is álló toronyvárai léteznek a német, svájci, dél-tiroli régióban. Ezek az egymás hatására emelkedett szomszédvárak megjelennek olyan hétköznapi tárgyainkon is mint a magyar kártya. A piros kilences és a piros tízes (ezek is szomszédok!) lapjain ábrázolt 12-13. századi alpesi erősségek hasonló körülmények között születtek, mint az upponyi Földvár és Dedevár.

Várépítők 700 esztendővel később…

A feltárt falszakaszt az ősz folyamán állagvédelmi munkálatokkal konzerváltuk.

Ám a jelenkori várépítés legnagyobb kihívását nem is a kőműves-munka jelentette, hanem a nyersanyag helyszínre juttatása. Hogy vigyünk fel egy hegytetőre közel fél tonna habarcsot és több száz liter vizet? Tudvalevő, hogy a középkorban a várépítési hely egyik kritériuma volt a megközelítést biztosító út. Azonban 700 esztendő alatt a beerdősült upponyi várban az út már eltűnt, így a nyersanyagot más megoldással juttattuk a helyszínre. A völgyből egy kötélpályán át, csörlővel juttattuk fel a fák között.

A falszakasz megerősítése megtörtént.

 Most egy kitisztított alapfal hirdeti, hogy a Földvár valójában egy igazi kőtorony, bár további részletei még föld alatt rejtőznek.

Turistajelzés nem vezet a várba, de a völgyből, vagy a gerincre vezető kék kereszt jelzésről közepesen nehéz túrával megközelíthető. Lombmentes időben páratlan kilátást nyújt, érdemes felkeresni.