Úgy néz ki nem jött be ez se
Két dolgon kattogok most.
1. A nyilvánvaló ide se vagyok jó érzés, ráadásul annyira se hogy értesítsenek róla. (Pedig pontosan tudom, hogy a lehető legalkalmasabb lettem volna a pozícióra). Amit megint emesztgetni kell és egy kicsit feldolgozni, túl lendülni mert ennyi elutasítás utána kezd kicsit felemészteni.
2. Tudnék írni egy hosszabb posztot arról, hogy a HResek milyen alkalmatlan minden empátiát nélkülöző véglènyek... De egyrészt ez nyilvánvalóan nem igaz minden HResre. Másrészt eszembe jutott az egyik kedvenc mondtatom egy riportotból miszerint "Ha valakinek problémája van velem, az nem az Én problémám!" És itt most nekem van problémám valakivel aki simán éli tovább a kis életét úgy gondolva milyen jól végzi a munkáját, én meg itt morognèk és magamat idegesítenèm fel teljesen felesleges mentális energiát elpazarolva.
Egy kicsit most még szenvedek és próbálom feldolgozni(szívem szerint már rég felbontottam volna valami piát itthon, de tudom hogy azzal kb kersztebe vágnám a hét további részre az edzésemet). Utána felmosom magam megint és megyek tovább.
















