#ineko

Mutatjuk a legeladósodottabb és legkevésbé eladósodott városok rangsorát is

Pozsony és Szenice a legeladósodottabb városok közé tartoznak Szlovákiában. A legrosszabbul teljesítő 10  város között ott van Rimaszombat és Nagymihály is. Az anyagi helyzetükön legtöbbet javítók között ellenben ott láthatjuk Érsekújvárt és Komáromot is.

  Az INEKO intézet minden évben összeállítja az 50 legnagyobb szlovákiai város anyagi erőnlétén alapuló 50-es rangsorát. Az elemzés szerint egyik nagyváros sem lépte túl a törvényben megszabott adósság nagyságát (60 százalék a bevételek arányában).

  Ehhez a határhoz legközelebb Nyitra volt (43,6 százalék). Második legrosszabb helyen végzet Nagymihály (38,1 százalék), majd Pozsony következik (37,5 százalék), amelyet leginkább Dévény városrész adósságállománya húzott a lista aljára. A sorban Csaca (35,5 százalék) és Vágbeszterce (35,2 százalék) következett.

  A rangsor azonban nem csak az adósság nagyságát, hanem a vizsgált évben (2016) tett intézkedések hatékonyságát is nézte: pontosabban azt, mennyivel sikerült csökkenteni a tartozásokat. Ezen a téren a Pozsony a sereghajtó, majd Szenice, őt pedig Rimaszombat követi.

  Az anyagilag legegészségesebb városok Vágújhely, Máriatölgyes (Dubnica nad Váhom), Galgóc, Nagytapolcsány és Késmárk. Az összesítésben a magyar lakta járások várasai közül Szenc a 7., Léva a 14., Losonc a 21., Dunaszerdahely a 23., Nagymihály a 27., Komárom 31., Vágsellye a 35., Érsekújvár a 38., Rozsnyó a 39., Kassa a 44., Tőketerebes a 46., Rimaszombat pedig a 48. helyet szerezte meg.

    A legnagyobb javulást az adósságállomány csökkentésében Érsekújvár érte el, ebben a kategóriában ő az első. Második helyen Zsolna, a harmadikon Malacka szerepel. Komárom a negyedik, Vágbeszterce pedig a hatodik.

  A kategóriában sereghajtók a következől: Rimaszombat a 46. (4,1 százalékponttal növelte eladósodottságát), Szered a 47., Liptószentmiklós a 48., Nagymihály a 49. (cmegduplázta eladósodottsága mértékét), és Túrócszentmárton az 50.

    A magyarlakta 50 legnagyobb város közül =Pozsonyt nem számolva) Nagymihályon a legmagasabb az egy főre jutó adósság nagysága: 200 euró.

  Körkép.sk

Amikor a D3-as zsolnai Őrlak – Borodnó szakaszán jár, emlékezzen, hogy Közép-Európa legdrágább autópályáján közlekedik.

Amikor a D3-as zsolnai Őrlak – Borodnó szakaszán jár, emlékezzen, hogy Közép-Európa legdrágább autópályáján közlekedik. És nem az alagút vagy a hosszú autópályahíd miatt. A négy perc, amit ezen megspórol, nem volt fő indoka a megépítésének.

(…)

Ennek ellenére ez a rövid szakasz kivételes figyelmet érdemel. A mindössze 4,25 kilométer hosszú szakasz projektjeinek, földjeinek és építésének a számlája a Nemzeti Autópálya Társaság (NDS) adatai szerint eléri a 270 millió eurót. Több mint 63 millió egy kilométerre. Ez az ár Szlovákiában – a rendkívül drága autópályák országában – abszolút rekord. Hasonlóan drága autópályát hiába keresne egész Közép-Európában.

  Kinek és miért “tartozzunk hálával”? Először is röviden: a terep felét alagút és egy hosszú, víztárolón átívelő autópályahíd alkotja, ami magas költségeket eredményez. Azonfelül  Smer-SD jelöltjei pedig arról törődtek, hogy a közforrásokból több tíz millió euró kerüljön át magánszámlákra. A drága építkezésből így szuperdrágát csináltak.

  (…)

A kivitelezői tendert az NDS 2009-ben hirdette meg. Noha a tender értéke akkor 269 millió euró volt, végül az adófizetők számára nagyon jól végződött. Annyira, hogy el kellett….törölni.

    Az NDS asztalára 2010-ben egy kiváló ajánlat került egy megbízható cégtől (Skanska), 149 millió értékben, ami a tartalékok és előre nem látható költségekkel együtt elérte a 163 millió eurót.

(…)

Összehasonlítva a legelső ajánlattal 2010-ből végül a tender (beleértve a tartalékokat is) 92 millió euróval többe került, ami óriási, 56 százalékos emelkedés. Reálisan nem kellett volna ekkora túlárazásnak történnie, ugyanis az első tender az úgynevezett vörös FIDIC rendszerrel számolt, ahol a költségemelkedések rizikófaktora magasabb, mint a sárga FIDIC-ben, amelyet a második tender során használtak. Ezért valós feltételezni, hogy a közforrásokból körülbelül 80 millió euróval többet költenek el, mint kellene. Ebből az összegből például:

  -400 kilométernyi utat lehetne felújítani – 5-10 kilométer gyorsforgalmi utat építeni -A D3-as Csaca előtti szakaszát be lehetne fejezni -fel lehetne építeni két teljesen felszerelt régiós kórházat.

(…)

Ocenenie Nemocnica roka 2017 získali nemocnice v Ružomberku a Starej Ľubovni

Ocenenie Nemocnica roka 2017 v kategórii štátnych univerzitných a fakultných nemocníc získala minulý rok tretia Ústredná vojenská nemocnica (ÚVN) SNP Ružomberok – FN, ktorá tak predstihla minuloročného víťaza – Fakultnú nemocnicu (FN) Nitra. Na tretie miesto v hodnotení vybraných ukazovateľov spokojnosti pacientov, kvality poskytovanej zdravotnej starostlivosti, hospodárenia a transparentnosti sa…

Szeptemberben jelent meg a Körkép.sk műhelyéből származó ‘Szlovákiai Magyarok’ internetes folyóirat legújabb száma

Szeptemberben jelent meg a Körkép.sk műhelyéből származó ‘Szlovákiai Magyarok’ internetes folyóirat legújabb száma. Bár a magazinban felvonultatott cikkek összefüggenek, önmagukban is érdekes kérdéseket és problémákat járnak körül.

  Ezért cikk-sorozatot indítottunk, melyben nem csupán a magazinban közölt írásainkat tesszük közzé, hanem esetenként azok némileg bővített verzióját is.

    Szlovákiai magyar szakközépiskolák a munkanélküliség tükrében

  Fotó: Körkép.sk/KPA

  Mintegy 300 ezer szakmunkás hiányzik a szlovákiai munkaerőpiacról, és ők csak azok, akikre az autóipar tart igényt. 1992-től kezdődően Közép-Európából több mint 18 millió ember vándorolt ki jobb munkalehetőség reményében Nyugatra, így most Szlovákiában az a paradox helyzet állt elő, hogy miközben a térségben az egyik legmagasabb a munkanélküliség (7 százalék körüli), addig hatalmas mértékű a szakképzett munkaerő iránti kereslet.

  Ez a helyzet méltán értékelte fel a szakközépiskolák szerepét. Szlovákia azonban e téren komoly kihívás előtt áll. A Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal 2015-ben megjelent tanulmánya szerint a középiskolai végzősök legnagyobb része az iparban helyezkedik el.

  Például a mezőgazdasági-erdészeti szakokon végzett pályakezdők 38 százaléka az ipari termelésben helyezkedik el, saját szakmájában mindössze 9 százalék. Még a társadalomtudományok területén végzettséget szerző középiskolások egy harmada is az iparban talál munkát. Kivételt csak az egészségüggyel kapcsolatos szakmák jelentik, ott a végzősök 83 százaléka helyezkedik el saját szakmájában.

    Kihívások előtt

  A szlovákiai magyar középiskolák és gimnáziumok komoly kihívások előtt állnak. Míg országos szinten 28 százalékkal csökkent a szakközépiskolás fiatalok száma, addig a magyar iskolákban ez az arány sokkal rosszabb (a vegyes iskolákat is beleértve 40,8 százalékos).

  A Gazdasági és Szociális Reformok Intézete (INEKO) által minden évben összeállított rangsorban nem egy magyar intézmény szerepelt kiemelkedő helyen.

  Az INEKO listáját mi most kiegészítjük egy saját rangsorral, amit a Tudományos és Műszaki Információs Központ (CVTI) adatai alapján állítottunk össze a végzősök munkanélküliségi adatai alapján. Ez a rangsor 10 pontos skáláján csak a magyar vagy vegyes tannyelvű oktatási intézményeket vizsgálja. A rendszerint főiskolai tanulmányok előkészítőinek számító gimnáziumok nem kaptak helyet a listán.

  A munkanélküliségi adatokra kapott pontszám nem az elhelyezkedés valószínűségét jelöli, a 0 pont közelében lévő iskolák végzősei nem mind munkanélküliek. A rangsor csak az iskolák egymáshoz mért eredményét mutatja, a legalacsonyabb értékelést kapó iskolánál a legmagasabb a  végzősök munkanélküliségi rátája.

  Egyébként a magyar szakközépiskoláknál a végzősök állástalansága 0-30 százalék között mozog.

          Kiadványunk a témában elérhető digitálisan. Lapozzon bele!

  Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

GOURMET: Cafe Ineko, une jolie cantine vegan à Paris.

Dans la rue calme des Gravilliers, vient d’ouvrir une adresse délicate, aussi jolie dans le décor que dans l’assiette. Ambiance finca minorquine dans cette nouvelle cantine végétale parisienne ouverte par Inès de Villeneuve, (ex-directrice de projet chez Louis Vuitton) et dessinée par l’architecte François Champsaur. Passée la porte, le décor tout en verrière, pierre blanchie et bois clair, piqué de meubles vintage et d’objets évocateurs (paniers en osier, plantes suspendues, coussins imprimés…) rappelle sobrement, sans en faire trop, l’ambiance typique d’une maison des Baléares. C’est délicieux parce que sincère. Tout comme l’est la carte dessinée par Julie Bavant côté salé et Julie Genest côté sucré, où chaque produit a été sourcé avec attention. On y trouve du taboulé de petit épeautre débordante de légumes variés crus et cuits (chou rouge, radis, aubergines fondantes, tomates rôties, petites pousses…), la coca majorquine à la farine d’épeautre accompagné de labneh, houmous et tomates anciennes ou le scone salé transformé en sandwich à l’avocat et féta. Sans oublier les desserts extrêmement désirables: crème brûlée au lait de coco, tarte au citron revisitée, cookies au chocolat…  A siroter aussi : l’infusion verveine citron gingembre glacé. A visiter sans aucun doute. C'est très bon tout simplement.