haragszom rád
mert nem harcoltál mert hagytad, hogy én vigyem a kettőnk súlyát
hazudtál nem szavakkal hanem azzal hogy hagytad, hogy elhiggyem
hogy ez számĂt
hogy Ă©n számĂtok
„majd megoldjuk” mondtad mintha lenne egy ajtó amit csak később nyitunk ki
azt mondtad ezt akarod mintha a vágy valamit jelentene ha nincs mögötte lépés
haragszom mert olyan volt amilyen még soha és ezzel nem kezdtél semmit
mintha nem is lenne jelentĹ‘sĂ©ge hogy kĂ©t ember Ăgy találkozik
mintha csak egy kurva epizód lennék amit letudsz aztán mész vissza a langyos leveshez a szép életedhez
és hagytad hogy egyedül égjek tovább
itt állok a sötétben
a szĂvem lángol hiába
mert előttem egy fal kurva nagy néma
nem hallak nem látlak
és most már tudom nem is jössz át rajta
és a legrosszabb nem az hogy nem jöttél, hanem hogy meg sem indultál.


















