#aranycsapat

Ma van az 1954-es világbajnoki döntő hetvenéves évfordulója.

Mivel az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntőjében reálisnak tűnt a győzelem esélye, ezért úgy tervezték, hogy a mérkőzés másnapján már a postákon kell lennie az azt ünneplő bélyegnek is. Ezért a döntő estéjén elindultak a nyomdagépek, majd a vereség hírére az államvédelem emberei leállíttatták a gyártást, és a már elkészült, de a piros színt még nem tartalmazó bélyegeket elégették.

A minden idők focija kiállításunkon, amely ingyenes látogatható július 14-ig, a Bélyegmúzeum két ritkasága is látható!

Most lenne 95 éves Czibor Zoltán mozdonyvezető, aki Czibor III. néven az aranycsapat tagja volt. Fortepan/Faragó György, CC BY-SA 3.0 https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0, via Wikimedia Commons 1948-ban fedezte fel Mézes Sándor, az ifjúsági futballválogatott szövetségi kapitánya, egy mérkőzésen az akkor a III. osztályban focizó 19 éves balszélsőt. 10 nap múlva már az ifjúsági…

Ma van a nevezetes londoni Anglia - Magyarország mérkőzés, azaz a 6:3 65. évfordulója. 1953. november 25., sok szempontból sorsfordító dátum.

A legendás magyar Aranycsapat játéka nagy hatással volt a világ labdarúgására

Fajvédő rasszizmus-e elmélkedni a francia válogatott franciaságán? Mitől tartozunk egy adott nemzethez? Mit kezdjünk az Aranycsapat vezetékneveivel?

Fajvédő rasszizmus-e elmélkedni a francia válogatott franciaságán? Mitől tartozunk egy adott nemzethez? Mit kezdjünk az Aranycsapat vezetékneveivel?

  (…) Franciaország válogatottjában erős kisebbségben vannak a ténylegesen franciák. Nem zavar, ha egy válogatottban van egy-két más nemzetiségű, de ha az egész válogatott másokból áll, akkor ott valami nincs rendben.

  Ebből aztán jó páran azt a következtetést vonták le, hogy aki szerint a francia válogatott nem franciákból áll, az felsőbbrendűnek tartja a fehér embert, és alsóbbrendűnek a feketéket (bevándorlókat), és bőrszín alapján különböztet meg embereket. 

  Pedig hát a francia válogatott akkor sem lenne francia, ha spanyol, angol, olasz és német honosítottakkal lenne tele.

  (…)

  A francia válogatott nemzeti összetételét firtató felvetések tehát csak akkor lennének rasszisták a szó valódi értelmében, ha egyben a fekete játékosok alsóbbrendűnek tartásával párosulna. De erről egyáltalán nem biztos, hogy szó van. Részemről például egyáltalán nem is a nem épp francia nevű játékosok személyét kifogásoltam, elvégre ők a franciák helyett játszottak a francia válogatottban. A kritikám nem feléjük, hanem a franciák felé irányult. Egyébiránt azt is furcsállnám, ha egy magyar játszana a francia válogatottban, vagy ha egy francia a magyarban. Pedig amúgy ugyanahhoz a rasszhoz tartozunk, vagy mi. A honosított játékosokat mindenesetre el tudom fogadni tiszteletbeli magyarnak.

  A kérdés úgy is feltehető, hogy akkor most a bevándorló hátterű játékosok franciák és /vagy bevándorlók, ergo más nemzetek fiai-e?

  (…)

  Aztán ugye felmerül, hogy a vezetéknevek alapján akár az Aranycsapat is „migránsválogatott” volt. Csakhogy a német és szláv vezetéknevek tulajdonosai,

  az Aranycsapat tagjai többé-kevésbé az évszázadok folyamán integrálódott, őshonos kisebbségekből érkeztek, hacsaknem a nemzedékek folyamán már teljesen elmagyarosodtak.

(…)

Az őshonos kisebbségek megkülönböztetése a bevándorlóktól a nemzetközi jog és az EU bevett gyakorlata.

(…)

  Mandiner.hu: Szilvay Gergely – Franciákból áll-e a francia válogatott, migránsokból állt-e az Aranycsapat?