Voltam ma az OSZK-ban megnéztem a Kultúrák és generációk: A kínai és a magyar modern művészet megalapítói és örökösei kiállítást. Maga az anyag nem túl nagy, szerintem egy óra alatt bejárható az egész simán. Én nem vagyok nagy szakértője a kínai festészetnek és kalligráfiának csak az utóbbi időben foglalkozom vele hobbi szinten. A kiállítás koncepciója érdekes, hogy kínai és magyar modern művészeti anyagok vannak. Engem inkább kicsit zavart, hogy így vegyül a kettő. Főleg a kínai képek érdekeltek, de a magyar művészek között is találtam kettőt, ami nagyon tetszett. Katalógust szerettem volna beszerezni, de állítólag nincs. Lehet, hogy később lesz, de nem biztos, mert nem akkora cucc az egész. Nekem ezt mondták. Azért jó lenne, ha lenne. Ahhoz, hogy igazán izgalmas legyen ez a dolog, szerintem érdemes basic dolgokat tudni a kínai festészetről. Mondok példát. Volt egy kép, hogy Guilin a legszebb az ég alatt. (桂林山水甲天下: guilin shanshui jia tianxia) Vagy mondjuk úgy szebben, hogyha van menyország a földön (ég alatt), akkor az Guilin. A lényeg, hogy ez egy kínai mondás, amivel egyébként egyetértek, voltam Guilinban. Viszont a Shanshui maga egy műfaj is. Egy kínai festészeti műfaj. Szerintem ez az egyik kép, ahol tök jól kijön a kínai és az európai festészet keveredése. Ugyanis ez egy tájkép, de más szögből máshogyan megfestve, mint egy klasszikus shanshuinál. Kicsit összehasonlítva a másik kiállítással – erről itt írtam – egészen más volt a jellege. Abban is modern művészek képei voltak kiállítva viszont más jellegűek voltak, más hatásokat lehetett rajtuk felfedezni és több volt a kalligráfia is. Egyébként volt vagy 4-5 kép, ami nagyon tetszett, de legjobban Xu Jinping: Fehér hasú tengeri keselyűk nem tudom, mit csinálnak című képe volt. (Azt gondoltam majd rá guglizom, de nem lehet normálisan, mert mindenhol Xi Jinpinget dobja ki, egy fasz voltam, hogy nem írtam fel kínaiul). Mindegy, az egy tök jó kép volt, de ennek személyes okai is vannak. Egyébként volt még két klasszikus jellegű tájkép, ami nagyon tetszett, meg egy macskás kép is, ami kurva jó volt. Helyenként hiányoltam, hogy kicsit több infot írjanak a képekről, ez a másik kiállításon sokkal jobb volt, meg hogy pontosabban írjanak róla. Sajnos, a Qi Baishi kiállításról nem írtam, pedig úgy lennek kerek ez a történet, ha a nagymesterről is lenne írás. Nem baj. Viszont én tökre örülök, hogy ilyen sok kiállítás van az utóbbi időben és ennyi anyag eljutott Magyarországra, szóval, akit érdekel az ilyesmi érdemes megnézni. Úgy is ingyen van!!!