#04-08

A "minden" kifejezés egy picit túlzó, de nagyon hatásos. Van benne igazság. Mert aházni meg bólogani, összemosolyogni és egyetérteni nagyon egyszerű és boldogító. Beszélni arról, amiben nem egyezünk, az ijesztő és nagyon nehéz. Az örök félelem, hogy az ember elveszti a másikat. Vagy ha nem egészében őt, de elveszti a másik megbecsülését, a kivételezettséget, a tökéletes összhang illúzióját. Uh, mennyire fontos, az érzés, hogy mi összeillünk, ugyanúgy gondolkodunk, ugyanolyan az értékrendünk, ugyanazon nevetünk és sírunk, ugyanazok a terveink. És meglepetten nézed azokat, akik kb semmiben sem hasonlítanak és mégis eléldegélenk már 30 éve együtt. A titok amúgy annyi, hogy nagyra értékelik a másik különbözőségét. Szeretem, hogy ilyen vagy, hogy tudod azokat amik nekem nehézségek, hogy folyamatosan kalapálod a bemerevedéseimet, hogy nem hagysz békén beposhadni, besavanyodni. Nem ellentétesek, csak nem egyformák. Képzeld el, hogy picsa szerelmes vagy valakibe, de érzed meg tudod is, hogy rohadtul nem hasonlítotok egymásra. Nem biztos, hogy belé vagy szerelmes és nem a lehetőségbe, hogy végre van valakid, nem vagy egyedül és van egy jövőképed (család, gyerek, évente görög nyaralás, kitaposott kényelmes élet). vagy végre valaki, látszólag éppen olyan bolond, mint te és egy másik bolondnak csak nem lehet kifogása az ellen, hogy nem vagy normális. (De. Lehet :( ) Szóval az ember picsa szerelmes, de szűk a cipő. Beszélgetni azokról amiben nem értünk egyet, nem azonos azzal, hogy veszekszünk. Van egy formája az ellentétekről beszélgetésnek, amikor elmondom, hogy mit gondolok, de magasról teszek rá, hogy te mit gondolsz rólam vagy a gondolataimról. TE nem érdekelsz, a veszteségtől nem félek, megérteni nem akarlak, csak felhasznállak arra, hogy kiterjesszem magam, dominanciát éljek meg vagy provokáljak másokat. pl a tumbli erre jó példa. Azt hiszed, hogy veled beszélgetnek, mert neked válaszolnak? (tudom, ez gonosz) Van, amikor szeretném, ha megértenél és igyekszem megérteni téged. Nem foglak kevésbé kedvelni vagy szeretni, ha egy rakás apróságban nem értünk egyet. Valami megfoghatatlan dolog hozzád ragaszt, azért vagyunk barátok. És megijedek, ha úgy érzem, hogy elveszíthetlek, de nincs kényszerem rá, hogy feladjam magam e miatt. (ez az egészséges kapcsolat) Szerelemben viszont a hasonlóságokra koncentrálunk, aztán ahogy múlik a szenvedély, megijedünk a különbözőségektől. és itt jön a kulcspont, hogy tudunk-e beszélgetni arról, amiben mások vagyunk, és a kezdeti szerelem tud-e valami tartós szerelemmé válni, amiben az ember némi csodálattal nézi a másikat. Hogy pont te és pont én? Azért ez különös, érdekes, izgalmas, hihetetlen! Ez az optimista forgatókönyv, mert a pesszimista szerint másfél év után egy nap ránézel a másikra és valahogy minden mindegy már.

ja igen. Nem a gyűlölet a szeretet ellentéte, hanem a közöny. Ezért is sokkal ijesztőbb a közöny, mint a harag és ezért mondják, hogy amíg düh van, addig a kapcsolat menthető. Az más kérdés, hogy van-e jövője is.

Marcel Theo Hall (born April 8, 1964), better known by his stage name Biz Markie, is an American rapper, beatboxer, DJ, comedian, actor, singer, reality television personality, grartist, and commercial spokesperson. He is best known for his single "Just a Friend", an American Top 10 hit in 1989. In 2008, "Just a Friend" made #100 on VH1's list of the 100 greatest hip hop songs of all time. Biz Markie currently lives in Howard County, Maryland, and has helped support County Executive Ken Ulman during his fundraisers.

Markie has been called "the Clown Prince of Hip Hop."

Early life

Markie's career began on Long Island, New York. He attended and graduated from Longwood High School in 1982.

Career

1980s

Before he got famous Biz Markie was interviewed in the 1986 cult documentary Big Fun In The Big Town. Markie released his debut album, Goin' Off in 1988, which attracted a fair amount of attention, largely due to the lead single, "Make the Music With Your Mouth, Biz". The album also featured the underground hit singles "Nobody Beats The Biz", "Vapors", and "Pickin' Boogers".

On October 10, 1989, Biz Markie's second studio album, The Biz Never Sleeps was released on Cold Chillin'/Warner Bros. Records, produced by Biz, his cousin Cool V and Paul C. The single "Just a Friend", in which he alternates between rap and singing, became Markie's most successful single, reaching #9 on the Billboard charts.

The song interpolates the 1968 song "You Got What I Need" by singer/songwriter Freddie Scott, whose basic chord and melody provided the base for the song's chorus. "Just A Friend" was ranked 81st on VH1's 100 Greatest One-Hit Wonders in 2000, and later as number 100 on VH1's 100 Greatest Songs of Hip Hop in 2008.

The music video, directed by Lionel C. Martin, chronicles the rapper's woman problems. At the climax of the video, Biz Markie's character stumbles upon a girl he was trying to date kissing another man she had previously referred to as "just a friend". It also includes a memorable scene of Biz singing the chorus dressed as Mozart in 18th-century clothing with a powdered wig in a candlelit room while playing the piano. This scene was likely inspired by the video for the 1986 hit "Rock Me Amadeus", which was in turn inspired by the 1984 film Amadeus.

1990s

Markie's third studio album I Need a Haircut was released on August 27, 1991, on Cold Chillin'/Warner Bros. Records and was produced by Biz Markie and his cousin Cool V. Sales of the album were already low when Markie was served a lawsuit by Gilbert O'Sullivan, who claimed that the album's "Alone Again" featured an unauthorized sample from his hit "Alone Again (Naturally)". O'Sullivan's claim was upheld in a landmark ruling, Grand Upright Music, Ltd. v. Warner Bros. Records Inc., that altered the landscape of hip-hop, finding that all samples must be cleared with the original artist before being used. In accordance with the ruling, Warner Bros., the parent company of Cold Chillin', had to pull I Need a Haircut from circulation, and all companies had to clear samples with the samples' creators before releasing the records. This development reflected the increasing popularity of hip-hop and the financial stakes over which releases were set. Biz responded in 1993 with the mischievously titled All Samples Cleared!, but his career had been hurt by the publicity emanating from the lawsuit, and the record suffered accordingly. Additional bad news came when the video for the track 'Toilet Stool Rap' was labeled Worst Video of the Year on the Fromage show from Canada's MuchMusic.

For the remainder of the decade, Markie occasionally made television appearances, including guest appearances on In Living Color (including as contestant Damian "Foosball" Franklin in the recurring game show sketch "The Dirty Dozens" and as Marlon Cain in "Ed Bacon: Guidance Counselor") and in a 1996 freestyle rap commercial on MTV2. He also made numerous guest appearances with the Beastie Boys, Check Your Head (1992), Ill Communication (1994), Hello Nasty (1998), and their anthology The Sounds of Science (1999). He also rapped on the song "Schizo Jam", on Don Byron's 1998 release, Nu Blaxploitation (Blue Note/Capitol) and worked with Canibus on the first track on the Office Space soundtrack (1999). He also rapped on the track "So Fresh" alongside Slick Rick on Will Smith's 1999 album Willennium.

In 1996, Markie appeared on the Red Hot Organization's compilation CD, America is Dying Slowly, alongside Wu-Tang Clan, Coolio, and Fat Joe, among others. The CD, meant to raise awareness of the AIDS epidemic among African American men, was heralded as a masterpiece by The Source magazine.

In 1997, Markie appeared on the Rolling Stones' song "Anybody Seen My Baby?" on their album Bridges to Babylon. His part was shortened on some radio versions. Biz also teamed up with Frankie Cutlass on his third single and music video titled "The Cypher Part 3" with some of Marley Marl's Juice Crew veterans.

In 1999, Markie appeared on Len's song "Beautiful Day" on their album You Can't Stop the Bum Rush.

2000s

In 2002, Markie appeared as an alien in Men in Black II with Will Smith and Tommy Lee Jones, essentially playing an alien parody of himself, whose native language sounded exactly like beatboxing. Between 2002 and 2003 he appeared in episode 5 of the TV series Fastlane playing himself as a nightclub DJ. In 2003 he appeared in the international television series titled Kung Faux performing a series of voice over characters featured in a variety of episodes. In 2004, his song Vapors appeared on the soundtrack of Rockstar's popular videogame Grand Theft Auto: San Andreas which featured an old school hip hop radio station, Playback FM. In 2005, Biz detoured from his recording duties to appear on the first season of the television show Celebrity Fit Club which challenged celebrities to lose weight by a combination of diet and exercise. Biz Markie lost more weight than anybody else in the competition. That year, he was also in an episode of The Andy Milonakis Show.

Biz Markie was a cast member on Nick Cannon's Wild 'n Out, seasons 1 and 3. Biz also does the beatboxing segment, Biz's Beat of the Day on the Nick Jr. show Yo Gabba Gabba!.

Biz Markie began 2008 opening for Chris Rock's "No Apologies" tour. Biz Markie's act includes spinning records ranging from old school hip hop to Lynyrd Skynyrd and then performing "Just a Friend". Biz Markie's playlist includes the following: "Children's Story" by Slick Rick, "Rapper's Delight" by The Sugarhill Gang, "Billie Jean" by Michael Jackson, "Holiday" by Madonna, "Wake Me Up Before You Go-Go" by Wham!, "It Takes Two" by Rob Base and DJ E-Z Rock, "The Breaks" by Kurtis Blow and "Robot Rock" by Daft Punk.

In December 2009, Biz Markie appeared in a RadioShack commercial, repeating the line: "Oh Snap! Guess what I saw!" from his song "Just A Friend". That same year saw his debut with Andy Milonakis in television commercials for the commercial Internet service, Tune Up.

2010s

In 2010, Biz Markie appeared on VH1's 100 Greatest Artists of All Time, providing commentary throughout the series. Biz Markie himself was not included on the list. On November 9, 2010, Biz appeared on The Aquabats! new EP, Radio Down! in the title track. On November 11, 2010, Biz sat in with The Roots on Late Night with Jimmy Fallon, and performed "Just a Friend" with actor Jeff Goldblum.

In 2012, Markie appeared several times on MTV2's new game show Hip Hop Squares, a spin-off of the popular game show Hollywood Squares.

In 2012 Biz Markie made an appearance in the track "2012 (You Must Be Upgraded)" by Oklahoma band The Flaming Lips alongside Ke$ha.

In 2013 Markie toured with the Yo Gabba Gabba! live show.

In 2013, his song, "Just a Friend" was featured in Saints Row IV, which included a Pop station 107.77 The Mix FM.

He appeared in the CN show MAD, as the Hip Hop Hobbit.

He voiced rapper Rhymez and his DJ, Tiny Timmy Scratch It, on Randy Cunningham: 9th Grade Ninja episode "Hip Hopocalypse Now".

He guest starred in the SpongeBob SquarePants episode "Kenny the Cat," in the episode's title role. His voice acting work also includes the voice of Snorlock the Beatboxing Slug in an episode of Adventure Time.

In 2014, he appeared in the Syfy network movie Sharknado 2: The Second One as Vinnie the pizza shop owner.

Also in 2014, he threw a ceremonial first pitch for an Oakland Athletics baseball game.

In 2016, his song, "Just a Friend" was featured in the Netflix Series Love as an ending theme for episode 4. He also makes an appearance in a song titled "The Noisy Eater" off the critically acclaimed album Wildflower by The Avalanches.

Discography

Studio albums

1988: Goin' Off

1989: The Biz Never Sleeps

1991: I Need a Haircut

1993: All Samples Cleared!

2003: Weekend Warrior

Compilations

1994: Biz's Baddest Beats

1996: Schoolhouse Rock! Rocks

1998: On the Turntable

2000: On the Turntable 2

2002: Greatest Hits

2006: Make the Music with Your Mouth, Biz

2009: Ultimate Diabolical

2009: "Yo Gabba Gabba"

2010: The Aquabats Radio Down!

hogy a Föld belseje folyékony, hát, nem, hanem a folyékony olvadt magma alatt egy szilárd vasgolyó van, amire az olvadt rész szép folyamatosan ráhűl. Amúgy az félelmetes, hogy ezt nem megnézték, hanem kiszámolták a szeizmikus mozgásokból. Csuda dolog ez, hogy számok által mi mindenre vagyunk képesek. Talán ez az a nyelv, ami annyira absztarkt, hogy tényleg megkülönböztet minket az állatoktól. Én amúgy nem tudok matematikaiul, én csak ilyen hobbista rendszerfelismerő vagyok. Meg az is félelmetes, a lépték, ahogy mondjuk ez a "ráhülés" mérhető. És vele szembe állítva mindig nyomasztóan semmiségnek tűnik az életünk rövidsége és a problémáink és érzelmeink örökkévalóságának illúziója. Én azért mindig megpróbálom megugrani az „örökké”t. Húsvét van így mostanság, úgyhogy akkor elmesélek egy hibás értelmezést, ami miatt már nem szoktam vitatkozni, de rendszeresen előkerül. Boldogok a lelki szegények... Bár ezt úgy szokták érteni, hogy boldogok azok, akik hülyék, ostobák, IQ hiányosak, mert pl nem érdekli, nem is nyomasztja őket a föld belseje, se a világ pusztulása, csk esznek, isznak, basznak és veszekszenek, és fogalmuk nincs semmi egyébről. De nem erről szól ez a mondat. Arról szól, hogy boldogok, akik lelki okokból vállalják a szegénységet. Akik le tudnak mondani a vagyonhalmozásról, akik megálljt tudnak mondani, a birtoklásnak, a tárgyakhoz, pénzhez, az anyagi gazdagsághoz való ragaszkodásnak. Buddha is ezt mondja. Hogy ez a mondat is alkalmas volt az egyház számára manipulációra? Arra, hogy a szegénységet, a nyomort elfogadtassa? Igen. De a gondolat nem az volt benne, hogy a kevesebb legyen elég, hanem az, hogy az elegendő, a kényelmes, legyen elég. Az eredeti, filozófikus mondanivalója csak annyi volt, hogy nyugodtabb az álmod, ha csak annyid van, amire szükséged van, mert a többi ami boldoggá tehet, pénzben nem mérhető. Persze, nem ilyen világot építettünk. ha nincs pénzed, nincs biztonságban az életed. Ha nem próbálsz előre gondolkodni, és gondoskodni önmagadról, nincs biztonságban az életed. Biztosan nem élehetsz úgy, hogy megelégedj azzal, ami éppen elegendő. Vagy, ha mégis, az számkivetetté tesz. Egy Fura lennél. Hobo. Végül a munka és pénzkeresés miatt nincs időd a családodra, a gyerekeidre, a barátaidra, akik amúgy egy ideális világban a biztonságodat adnák. Megjegyzem, a cinkék folyamatosan hordják el a kutyaszőrt, érthetetlen, hogy mekkora fészket akarnak ezek építeni, nem tudom ők tudják-e, hogy boldogok a lelki szegények... Aztán lehet, hogy boldogok a lelki cinkék...

hogy elképesztő igénytelenség sütőmargarint használni, tessék megadni a dolgok módját, a süteménybe vaj kell! Hát én úgy megijedtem, hogy nem is értettem, hogy mertem addig margarint venni. :D Azóta vajjal csinálom, a margain száműzve lett a tepsi kikenésére. Most épp olvastam, hogy valaki úgy gondolja, hogy a tejszín+mascarpone kombót jól helyettesíti a vaníliapudding. A tejszín+csoki+nutella krémet meg a csokipuding. Elborzadtam. Hogy lehetne egy lapon említeni a habos vaníliaízű mascarpone keveréket egy vaníliapuddinggal? Bár abból is tudok finomat és habosat (is) csinálni, de az egy másik dolog. Ők csak a sima puddingra gondoltak. És felállva tapsolnak neki, hogy milyen csodás ötlet, kérik a receptet. Egy olyan video alatt ami önmagában is a hiperkönnyű receptek közé tartozik. Nem sütnék nekik egy falatot se. Ilyeneknek minek? Van egy jóadag babapiskótám, de szerintem sütök inkább egy piskótalapot. (egyszer lemértem tojástöréstől sütőbetolásig 12 perc volt.) És megcsinálom a krémet rendesen, ahogy kell, nem ilyen szánalmas kétféle pudinggal. Drága az alapanyag, igen, de ég és föld a különbség!

Volt most egy cikk egy kapcsolatról. A szülés után a férfi nem akart a feleségével lenni, pedig az szépen visszafogyott, csini haj, cuki arc, minden rendben volt, de mégse, és a nő többedik próbálkozására aztán kinyögte, hogy ő látta az egészet, látta a vért, a szenvedést és ő oda nem teszi be ahonnan a gyerek kijött. Én tudom, hogy ez kifogás. Egy szépen kicsiszolt, sokak számára elfogadható kifogás, ami többekből még együttérzést is kivált. Sőt, a nőt vádolják, hogy rákényszerítette a férfira az apás szülést. (ha nem luxuskórházban szül az ember, akkor őrületes segítség, hogy van ott valaki, akire számíthatsz, aki legalább a kezed fogja, arról nem is beszélve amikor esetleg valami döntést kell hozni vagy veszélybe kerül a nő élete. A férfi valójában nem sokat lát a nő feje mellett ülve, de a szitu lehet kiborító és a véres újszülött látványa se mindenkiből váltja ki a meghatottságot) Ez a férfi a cikk szerint is, már a terhesség alatt sem akart szeretkezni. Gondolom akkor a nő teste meg a baba lehetett a kifogás. Nem akarok hosszú leírásba belemenni, csak annyit, hogy a szexuális ösztön egy alapösztön ami csak rendkívül ritka esetben hiányzik teljesen. Az esetek nagyobbik részében valójában megvan csak valami elakadás van a szexualitás elfogadása körül. Izgalmas téma mert miközben baromi elfogadóak vagyunk azzal, hogy ki hogyan éli meg és ki ezt az ösztönkésztetést, arról beszélni sem szabad, hogy a tudatos vagy tudattalan elfojtása az egész életre vonatkozó áttéteket okoz. Hallotam olyan párról, akik harminc éve élnek boldogan és kreatívan szexuális életet úgy, hogy a pasi talán még soha nem tette be a micsodáját a nő micsodájába. Szóval, ha a pasi szereti a feleségét, és szeretné boldoggá tenni, akkor azért lenne rá mód, hogy örömet szerezzenek egymásnak. Csak akkor ugye át kéne gyúrni a képet, hogy a szex az az, hogy beteszi. Meg át kellene gyúrni azt a harminc éves képet ami arról szól, hogy te meg a húszéves lányok. Szóval vissza kéne jutnia a pasinak a forrásig, hogy áll a cerka és baszni kéne, bárkivel, aki arra jár. Mert ott az ösztön még megvolt. És újraépíteni a dolgot. Mert úgy tűnik egy elég unalmas és merev képe van a saját szexualitásáról. Például egy olyan, hogy "majd lesz egy csinos fiatal csajom, és majd dugunk, mint a nyulak". Aztán már nem fiatal, és a fantázia nincs tovább. Meg azt vettem észre, hogy sok embernek probléma a kontrollvesztéstől való félelem. Na mindegy, a szexuális problémák nagy része orvosolható lenne, csak azt hiszem az emberek rettegnek tőle, hogy ha a mélyére néznek, akkor el kell válniuk, vagy számukra ismeretlen dolgok bukkannak elő, úgyhogy inkább folyamatosan elnapolják és próbálják megúszni és azt várják, hogy valahogy majdcsak előkerül az a régi kép amibe akkor kapszkodtak amikor még működött a szex. Közben, ha kérdezi az ember, hogy mi van és mi legyen, akkor abból csak befeszülés van. Érintett felek nem tudják ezt a mélységű problémát orvosolni. Csak egy idegen lehet, aki előtt kibukik az elakadás oka. A partner előtt csak a számunkra elfogadható válaszokig jutunk. Ha nekünk elfogadható, azt gondoljuk a másik embernek is el kell fogadnia. Amúgymeg, ha van ez a mondás az "elég jó szülő*", akkor kéne, hogy legyen az is, hogy "elég jó partner". * a tökéletességre törekvés frusztrációját szokták feloldani ezzel, hogy próbálják megértetni a szülővel, hogy a gyereken teljesen elegendő egy elég jó szülő is. A tökéletesség kergetése egy tök felesleges igyekezet ami valójában mindenkinek tök szar.

Nem először volt, de tegnap tudatosult bennem a dolog. Csilingelt a telefonom, hogy üzenet jött és nekem összeugrott a gyomrom. Nem úgy, mint régen, az izgalomtól, hogy jujj, írt nekem (volt persze abban az örömömben minden, a romantikus ábrándoktól kezdve egész odáig, hogy magányos emberként dobálom az üzeneteimet az óceánba és olyan jó bármiféle társat találni, akárcsak hasonló palackpostadobálót), hanem most a gyerekes és ösztönös ijedtség. Mit akarhat? És a megkönnyebbülés: nem ő az. Így aztán ennek a megkönnyebbülésérzésnek a boncolgatásával töltöttem a napot. (mármint a kávészüneteimet, a pisilésidőmet, meg amikor éjjel fél ötkor felébredtem) Szörnyű dolog ez. Igazán arra jutottam, hogy a baj az, hgy én mindig úgy reagálok, mintha nem lenne baj. Dühöng? Én kedves vagyok és alkalmazkodó, igyekszem kikerülni a játszmát amibe épp megpróbálnak belerángatni. Leszarja mi van velem, csak rámír amikor éppen a tumblin nem pörög a dress? Aztána válaszra már nem válaszol? Én mindig örömmel és készségesen fogadom, bárhogyan is történt az utolsó beszélgetés vagy éppen vita. Mert a kommunikációm alapja, hogy normálisan beszélünk a másikkal hogy együttműködünk, nem sértegetjük a másikat, nem gúnyolódunk. és nyilván nem beszélünk úgy a barátainkkal ahogy amúgy kizárólag a fidesznácikkal vitatkozunk, hanem barátságosan. Azért tartjuk őket, barátkozás céljából, nem boxzsáknak. Túl sokat mondta már, hogy sértődős vagyok, túlérzékeny, ilyen meg olyan. Már rettegek, hogy vidámkodás meg az egymás támogatása helyett nekem valahogy „helyt kell állnom” érzelmileg. Elmondhatatlanul szomorú lettem. Nem mondom azt, hogy én mindig jól viselkedtem, soha nem fordult elő, hogy bántó voltam. Ezt sosem állítottam, hogy hibátlan lennék. Azért lettem nagyon szomorú, mert nem azt éreztem, hogy azért csinálja, mert megteheti velem, hanem azt, hogy azért csinálja mert lelki kényelme van. Úgy érzi, vagyunk olyan kapcsolatban, hogy elereszthesse magát, hogy őszinte lehessen vagy dühönghessen. Az csak az egyik baj, hogy az őszinte szavai lenézést, leértékelést és bizalmatlanságot hordoztak, a másik az, hogy kisajátította magának azt az oldalt, ami felé a megértés az alkalmazkodás és az együttműködés sugárzik. Itt a másik oldalon meg kurva hideg van.