_KIBASZOTTUL HIÁNYZOL_

“Rohadtul egyedül érzem magam...nem élek csupán csak létezem nélküled. Belehalok a hiányodba úgy érzem nem sokáig bírom már, a szívem teljesen üres és már nem bírja elviselni ezt a fájdalmat..”

“-Kérlek ne hagyj itt picim, nem akarom hogy elmenj ki tudja mikor láthatlak újra- öleltem át sírva a vasútállomáson.

-Maradni akarok baba...de sajnos még nem lehet-sírta el magát a hajamat simogatva.

Megígérem hogy sietek vissza hozzád, és ha visszajövök többet már nem hagylak magadra.”

“Amikor már annyit sírtál azt érezve hogy a fájdalom a lelkedet karcolva döfi a mellkasodba a kést.... a rengeteg már-már szinte forró könnyed lehull és órákon át semmi sem segít...amikor fáradt leszel a sok sírástól amit csakis azért hullattál mert ő hiányzik neked..”

“Amikor minden egyes éjszaka sírva alszol el és érzed hogy a szíved kettészakad a hiányától.” - legbelül már meghaltam...