HiCaPaCity

Címzett: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők!

Petíció egy jogegyenlőségen alapuló, szekuláris Alaptörvényért

FD

A kampány szervezője:

Ferenc Dobó

Közös célunk egy olyan demokratikus és egyenlő emberi jogokra épülő ország felépítése, ahol az állam és az egyház szétválasztása maradéktalanul érvényesül. A világnézeti semlegesség biztosítása a vallásos és a nem vallásos polgárok közös érdeke, hiszen csak egy valóban szekuláris állam képes minden állampolgára számára egyenlő esélyeket biztosítani, világnézeti meggyőződéstől függetlenül.

Az új alkotmányozói folyamat történelmi lehetőség arra, hogy szakítsunk a múlt kirekesztő örökségével. Kiemelten fontos, hogy ne folytassuk azt a komoly társadalmi feszültséget generáló gyakorlatot, hogy a magyar jogrendszer egy vallás nézeteit próbálja minden állampolgár mindennapi ügyeiben érvényesíteni. A közelmúlt azt is ismét megtanította, hogy az állam és az egyházak túl szoros összefonódása hozzájárult egy autoriter vonásokat mutató politikai rendszer kialakulásához és fennmaradásához.

A Publicus Intézet felmérése mindeközben egyértelműen megerősíti, hogy a magyarok 66 százalékának kifejezetten fontos a szekularitás, azaz az állam és az egyházak egymástól elkülönült működése. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint pedig csak a lakosság 43 százaléka vallja magát kereszténynek.

Egy pozitív, mindenkit befogadó jövő érdekében határozottan kérjük a következő három, jogegyenlőtlenséget szülő elem törlését az Alaptörvényből:

1. Az állami szervek kötelezése egy vallási ideológia védelmére

Az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése jelenleg így fogalmaz: Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.

Elfogadhatatlan, hogy az állam előírja egy specifikus vallási ideológia védelmét az állampolgárok jogaival szemben. A közelmúlt gyakorlata világosan megmutatta, hogy ez az előírás ideológiai fegyverként működött, amelynek nevében hatóságok és bíróságok nyíltan kiszolgálták a fundamentalista narratívát, csorbítva ezzel a világi polgárok és az áldozatok egyéni szabadságjogait, legyen szó a szólás, sajtó, vagy gyülekezés szabadságáról. Az államnak kötelessége világnézetileg elfogulatlannak maradnia. A jelenlegi rendelkezés gyakorlatilag megtiltja és ellehetetleníti a kereszténység nevében hozott döntések kritikáját, melyre számos példa is akad, legyen szó Pető Attila vagy Pápai Gábor esetéről.

2. A vallás nemzetmegtartó szerepének kizárólagos elismerése

Az Alaptörvény felvezető részéből, a Nemzeti hitvallásból törölni kell a következő tételt: Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.

Magyarország megmaradásában és fejlődésében számtalan tényezőnek, társadalmi csoportnak és eszmének volt és van történelmi, nemzetmegtartó szerepe, nem csupán egyetlen vallásnak, így ez velük szemben méltánytalan. Ráadásul mivel a társadalom többsége nem azonosul már kizárólag a keresztény vallással, ezért ennek kizárólagos kiemelése kirekesztő és ellentétes a jogegyenlőségre törekvő állameszménnyel.

3. A specifikus értékrend szerinti nevelés előírása

Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése a következő előírást tartalmazza a gyermekvédelem és oktatás kapcsán: az állam biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.

Ez a rendelkezés a gyakorlatban a vallási indoktrinációt legitimálja, és teszi kötelezővé az oktatásban (ahogy ez már szerepel is az óvodai alapprogramban), súlyosan sértve a gyermekek világnézeti szabadságát és a szülők neveléshez való jogát is. Egy ilyen állami előírás szintén nyíltan ellentmond az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének is, amely leszögezi, hogy a gyermekeknek jár a világnézeti szabadság. Az állam feladata az objektív, sokszínű és kritikus gondolkodásra ösztönző nevelés biztosítása az óvodáktól az iskolákig, nem pedig egyetlen világnézet állami szintű rákényszerítése a legfiatalabb generációkra. Mivel kultúránk nem kizárólag a kereszténységen alapul, így ennek kiemelése szintén kirekesztő és méltánytalan a sokszínű Magyarország más hagyományaival és értékközösségeivel szemben. Nem utolsó sorban, a kirekesztésre alapuló politika elkerülhetetlenül gerjeszti a társadalmi csoportok közötti intoleranciát, ahogy ezt az elmúlt tizenhat év is bizonyította. A szekularizmus tehát a vallásos és a nem vallásos embereknek egyaránt érdeke.

Kérjük az Országgyűlést, hogy az Alaptörvény módosításával a fenti szempontokat érvényesítve egy valóban mindenki számára otthont adó, semleges és egyenlőségen alapuló jogszabályt alkosson!

Tisztelettel,

Magyar Humanista Társaság

Magyar Ateista Társaság

Miért fontos?

A nemrég lezajlott országgyűlési választások eredményeképpen új alkotmányozói folyamat indult el, ami történelmi lehetőség arra, hogy szakítsunk a múlt kirekesztő örökségével. Közös célunk egy olyan demokratikus és egyenlő emberi jogokra épülő ország felépítése, ahol az állam és az egyház szétválasztása maradéktalanul érvényesül.

A legfontosabb konklúzió ebből:

MITŐL LESZ EGY ADHD-S GYEREKBŐL BOLDOG ADHD-S FELNŐTT?

A kutatások alapján egyértelmű, hogy az ADHD-s gyerekek felnőttkori jóllétét nem elsősorban maga az ADHD megléte, vagy a tüneteik súlyossága befolyásolja. Az ADHD-s gyerekek akkor válnak a legnagyobb eséllyel kiegyensúlyozott, boldog és mentálisan egészséges felnőttekké, ha erős támogató kapcsolatok veszik őket körül, kialakul bennük a kompetenciaérzés és a reziliencia, időben segítséget kapnak az önszabályozási nehézségeikhez, és nem a hiányosságaik, hanem az erősségeik mentén építhetik identitásukat.

Szeretnék egy ezzel kapcsolatos cikket megmutatni. A tanulmány 28 kutatás eredményeit elemezte több mint 11 000 ADHD-s gyermek adatai alapján.

❗Eszerint a legerősebb védőfaktorok:

💖 jó érzelemszabályozás,

💖 fejlett végrehajtó funkciók és problémamegoldás,

💖 pozitív szülő–gyermek kapcsolat,

💖 támogató és mentálisan stabil szülők,

💖 barátságok és elfogadó kortárskapcsolatok,

💖 megfelelő szociális készségek,

💖 sikerélmények és kompetenciaérzés.

Pedagógusként a legfontosabb üzenet számunkra, hogy különösen fontos szerepünk van:

❗ a kompetenciaélmények biztosításában,

❗az érzelemszabályozás fejlesztésében,

❗a pozitív társas kapcsolatok támogatásában,

❗az erősségek felismerésében és megerősítésében.

A tanulmány azt üzeni számunkra, hogy az ADHD-s gyerekek sikeres felnőtté válását nem elsősorban a tünetek súlyossága, hanem a támogató kapcsolatok és a pozitív iskolai tapasztalatok befolyásolják. A tanulás nem minden! 😊

Itt van a cikk:

Mi van akkor, ha a kannabisz nem csökkenti, hanem bizonyos hormonok esetében még növeli is a férfi hormontermelést? 🙃

Egy 2026 áprilisában megjelent svájci kutatás most éppen egy ilyen kellemetlen kérdést tett fel a régi narratívának. A kutatók 94 fiatal férfi vérmintáját elemezték, köztük 47 rendszeres kannabisz-fogyasztóét és 47 kontrollszemélyét. Nem néhány hormont néztek meg, hanem egyenesen 70 különböző szteroid vegyületet vizsgáltak nagy pontosságú laboratóriumi módszerekkel.

én a londoni Towerben láttam, ami biztos hogy az volt

állítólag léteznek Európában is mindenhol, de szerintem nagyon kevés van belőlük, varjúból van rengeteg

a holló nagyobb testű (de azt hogy veszed észre? hacsak nem egymás mellett van egy holló és egy varjú) és a farka nem ilyen sima legyező, hanem ék alakú, meg a csőre is picit más, de azt meg hogy szúrod ki

Ahelyett, hogy arra koncentralnánk, hogy "mi a baj az autista emberekkel", jó lenne már végre észrevenni, hogy mennyi láthatatlan erőfeszítést tesznek azért, hogy megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak!

Egy 2025-ös kutatást szeretnék bemutatni ma nektek, ami az autista nők maszkolásáról szól.

A maszkolás olyan tudatos vagy automatikus stratégia, amikor valaki annak érdekében, hogy elrejtse az autizmusra jellemző viselkedéseit például utánozza a társas viselkedéseket, erőlteti a szemkontaktust, vagy előre megtanult társalgási sémákat használ.

A kutatók közel 7000 publikációt szűrtek át, és végül 15 megfelelő minőségű tanulmány eredményeit vonták össze metaanalízisben.

Legfontosabb eredmények:

🌸 Az autista személyek lényegesen többet maszkolnak

Az autista csoportok minden mérési módszerben magasabb maszkolási értékeket mutattak, mint a neurotipikus személyek.

🌸 Az autista nők többet maszkolnak, mint az autista férfiak

Ez volt az egyik legstabilabb eredmény. A nők következetesen magasabb pontszámokat értek el a maszkolás különböző mutatóiban.

🌸 A maszkolás hozzájárulhat a késői diagnózishoz

A szerzők szerint a fejlettebb kompenzációs stratégiák miatt az autista lányok és nők tünetei kevésbé feltűnőek lehetnek a környezet számára.

Ez a kutatás erős bizonyíték arra, hogy a lányok és nők aluldiagnosztizáltsága nem pusztán feltételezés, hanem mérhető jelenség.

Miért fontos ez nekünk szülőként és pedagógusként?

Ideje észrevenni, hogy az autista tanulónk, gyerekünk nem feltétlenül azért boldogul jól társas helyzetekben, mert nincs nehézsége, hanem mert rendkívül sok energiát fordít a nehézségek elfedésére.

Ez különösen igaz lehet a jó nyelvi képességű lányokra és a magas intellektusú autista fiatalokra.

A felszínen gyakran „jól alkalmazkodónak” tűnnek, miközben a háttérben jelentős mentális terhelést élnek meg.

A cikket itt találod: