3 hónapig barátkoztam vele, aztán 3 hónapig csalta velem a barátnőjét, reménytelenül egymásba szerettünk, de aztán a születésnapi hb-mon vége lett. Kidobott, akármennyire is szeretett.
Tudom nagyon jól, hogy hülyeséget csináltam. Nem kellett volna. De én magányos voltam, ő pedig nem kapta meg a törődést amit szeretett volna.
Megadtam neki mindent, ahogy ő is nekem. Az egyetlen probléma a távolság volt. Azt mondta, hogy ha közelebb laknék hozzá, mindent eldobna értem.
Miután kidobott, úgy voltam vele, hogy hazugság volt minden és csak kihasznált. De egy idő után rájöttem, hogy neki nagyobb szüksége volt rám, mint nekem rá. Egy menekülő út voltam a toxic kapcsolatából.
Boldogak voltunk, szerettük egymást. Nagyon sokat nevettünk. Volt egy este, mikor ilyen romantikus gyertyafényes borozgatást terveztünk be. Nagyon szuper volt csak aztán leestem a székről, mert csicska vagyok XDDDD
Nagyon sokat tervezgettünk, hiába volt ott neki a barátnője. Minden egyes pillanatban bennem volt a bűntudat, hogy mégiscsak ott van a kapcsolata, de nem tudtam "ott hagyni", szerettem.
5 hónapja már, hogy kidobott és most, hogy kezdek szép lassan túl lépni rajta, hálás vagyok neki. Ki tudja, hogy meddig kellett volna a második szerepét játszanom. Nehéz beismerni magamnak, de sokkal jobb így nekem.
Ha netán látod, nem kívánok neked semmi rosszat, légy boldog és vigyázz magadra. Köszönöm, hogy velem voltál abban a fél évben és segítettél formálni a személyiségem. Akárki akármit mond, egy hihetetlenül édes ember vagy és megérdemled a világot.
blakekathryn
origamiaround
