Dear April, please be good to me.

Reggel nyolc van, és az élet nem állt meg akkor amikor úgy döntöttél nem szeretsz tovább.

Lassan megtanulom, hogy nem ragaszkodhatok semmihez, és a legapróbb dolgoknak sem örülhetek, hiszen úgyis elveszítem nem igaz?

Nem tudok nem szeretni valakit amíg olyan rosszul nem bánik velem, hogy a szeretet átalakul undorrá.

Meg kell tanulnod a legapróbb dolgokban is megtalálni a boldogságot, különben megőrülsz ettől a sok szarságtól…

Ne felejtsd el... Én egy nagyon megbocsátó ember vagyok szóval ha abba hagytam a veled való beszélgetést, Nagyon túl mentél egy határon.

Az a legnagyobb hibám, hogy mindig tudni akarom a miérteket.

A túlgondolás megölte a boldogságomat, viszont sosem tévedtem..

Becsüld meg azt a nőt, aki rafinált annyira, hogy mindenki figyelmét felhívja, de hűséges, ahhoz, hogy csak téged akarjon.

reblogging at 4pm

“Ne veszíts el egy nőt, aki látta a hibáidat, és még mindig szeret.”

Erős vagyok, mert képes voltam mosolyogni, miközben belül szétszaggattak. Erős vagyok, mert képes voltam nevetni mikor az utolsó álmom is szertefoszlott. Erős vagyok, mert képes voltam egyben tartani magam, mikor apró darabokra törtem.