Cigi az eletem

Ha tudni szeretnéd hol van a szíved igazán, csak figyeld meg merre visznek a gondolataid amikor elkalandoznak.

Várom azt a pillanatot, amikor ráébredsz, hogy én mindig melletted voltam, bármi is történt.

Írj már rám, hogy hiányzok.

Vicces, hogy pont te hagytal magamra. Te, akire mindig szamithattam. Te, aki a legrosszabb napokon is megmosolyogtattal. Te, aki minden hibam ellenere szepnek lattal. Te, aki mindig erot adtal nekem. Szornyen hianyzik, hogy nem vagy mar mellettem. Hogy nem beszelunk nap, mint nap. Hogy nem beszelunk ejszakakon at. Hianyzik. Nem Te hianyzol. Az az erzes, amit veled ereztem. Az, aki melletted voltam. Nem te hianyzol. Te mar nem az vagy, akit en megismertem. Az a lany teljesen kiforditott teged sajat magadbol. Megvaltoztatott. Es a rossz iranyba. Hianyzik, aki voltal. Tudom, hogy soha nem kaphatom vissza azt, aki voltal, akit szerettem, akit lattam benned. Megvaltoztal. En mar tul sokat futottam utanad, konyorogtem, hogy ne csinald ezt. De te boldogan, szettart kezekkel szaladtal ebbe bele. Mar nincs erom tovabb kerlelni teged. Sajnalom, hogy ennek igy kellett tortennie. De Te valasztottad ezt. El sem hiszed mennyire hibaztatom magam, amiert nem alltam az utadba. En probaltam. Neked a rossz kellett. Menj csak. Majd rajossz, hogy nem kellett volna. Mondanam, hogy “akkor mar keso lesz” de nem. Sosincs keso. Neked mindig lesz hely a szivemben.

Későn fogsz rájönni, hogy én végig itt voltam neked.

Elbasztad te is és én is, de rohadtul.

Amúgy most is könnyes szemmel nézem a telefonomat.

Küzdök és kitartok érted/értünk az életem végéig...