_._.alom.kep._._

Kívülről vágyom már egy komoly kapcsolatra de belülről olyan mintha még nem állnék rá készen!

Úgy érzem, hogy nem tudom ezt tovább csinálni, mert széjjeltörik a lelkem és a szívem, apró darabokra! El kell tűnnöm, csak egyedül akarok lenni valahol jó messze innen, hogy senki se találjon rám! Most csak erre vágyom a legjobban, távol mindentől és mindenkitől, ettől, és egyedül!

Gyűlölök napról napra élni! Nem tudva, hogy mikor ér el a vég! Minden napot úgy élni mintha az utolsó lenne! Tisztaszívből gyűlölöm ezt!

Minden jóban van valami rossz és minden rosszban van valami jó!

Elegem van már mindenből, csak hagyjon mindenki békén!

Gyűlölöm ezt az egész életet!

Azért szeretek éjjel ébren lenni mert akkor csak én vagyok és a csend, nyugalom! Nem bánt senki és senki sem szól hozzám! Csak én, az éj, csillagok és nyugalom!

Pont a múltam tesz ilyenné, hogy már mindent lesz*rok!

A múltam tönkretett, a jelenem sz*r, a jövőm meg egyszerűen nem érdekel!

Minek csináljam meg újra ha nem ér ennyit se az egész, eddig is csináltam csak nem úgy ahogy kellene mert pont nem érdekel!

Úgyis csak miattad vagyok még itt, nem másért, a többi meg nem érdekel, mert nem tudnám elviselni nélküled az életet, lemondtam magamról, mert nekem már úgyis mindegy!

Már semmi sem érdekel!

Belefáradtam abba, hogy egy olyan világot éljek ami nem én vagyok! Mert én nem ezt akarom élni!

Ripityára törtem belülről, úgy mint egy pohár ami földhöz lett vágva! Senki se tudja már összeragasztani soha többé!

Kiöltek belőlem minden érzelmet, csak a fájdalom és a gyűlölet maradt meg amit érzek!

A fájdalom és a körülöttem lévő emberek miatt vagyok ilyen szívtelenül kegyetlen, kiölték belőlem az érzelmeket, ezt tették velem, hát én is ezt teszem velük!

A sok fájdalom tönkretett, képtelen vagyok bármit is érezni csak gyűlöletet!