A mai magyar sportĂşjságĂrásrĂłl
NĂ©gy Ă©v más terĂĽleteken valĂł prĂłbálkozás után tavaly novemberben visszatĂ©rtem eredeti szakmámhoz, az ĂşjságĂráshoz, egĂ©szen pontosan a sportĂşjságĂráshoz. Ugyan már korábban is Ă©rtek csalĂłdások Ă©s finoman fogalmazva nem kedvelem a szakmára jelenleg jellemzĹ‘ stĂlusirányzatokat, vĂ©gleg csak most sikerĂĽlt kiábrándulnom a dologbĂłl. De most nagyon Ă©s valĂłszĂnűleg örökre.
A bilit egy tegnapi eset borĂtotta ki. TörtĂ©nt, hogy az egyik portálra – amelyet most szándĂ©kosan nem nevezek meg – kĂ©rtek tĹ‘lem Ă©jszakára egy kĂĽlföldi focis hĂrt, amivel másnap reggel indulni lehet. Nem volt megkötve a kezem, ennyi volt a kikötĂ©s, hogy kĂĽlföldi foci. Nos, nekem volt merszem az Afrikai Nemzetek KupájárĂłl Ărni, gondolván Ă©rdekessĂ©g, meg idĂ©n nincs rĂłla magyar közvetĂtĂ©s, biztosan olvassák majd. TĂ©vedtem, nem lett felkapott a dolog. Nyilván gondolhattam volna arra, hogy nagy általánosságban vĂ©ve borzasztĂłan beszűkĂĽlt látĂłkörrel rendelkeznek a magyar sportfogyasztĂłk, ám ez csak az Ă©rem egyik oldala. A másik az, hogy sajnos pont az ĂşjságĂrĂłk teszik ilyennĂ© Ĺ‘ket.
A fĹ‘szerkesztĹ‘m bizonyára nem Ăgy vĂ©lekedik. Miután finoman jelezte, hogy ĂĽdvözli Ă©desanyámat, kiadta az ukázt:
„Legközelebb akkor lehet AfrikárĂłl Ărni bármit, ha 40 stadiont felrobbantanak. Ha csak 39-et, akkor sem. Nem a Discovery Channel vagyunk, ott mehet Afrika!”
Ezután kioktatott a szakma feladatáról. Idézem szavait:
„Azt toljuk, amit az emberek olvasnak. Ez az ĂşjságĂrás alapja.”
Hát rohadtul nem az! Éppen az lenne a cĂ©l, hogy tájĂ©koztassuk az embereket, bĹ‘vĂtsĂĽk ismereteiket, Ă©rtĂ©ket adjunk át, formáljuk – pozitĂvan – a közĂzlĂ©st, ne pedig a szájukba toljuk azt, amit Ĺ‘k szeretnĂ©nek. Egy normális világban... Manapság viszont egy olyan világban Ă©lĂĽnk, ahol csak a kattintások Ă©s a lájkok számĂtanak, semmi más.
AmĂg azonban ilyen a szakma felfogása, addig ne is remĂ©nykedjĂĽnk abban, hogy hangyányit is változni fog a helyzet. ElĹ‘ször ugyanis az ĂrĂłknak, az olvasmányoknak kell megváltozniuk, mivel az egyĂĽgyű fogyasztásra rászoktatott szĂ©lesebb tömegek pusztán a kĂ©t szĂ©p szemĂĽnkĂ©rt bizony nem fognak.









